Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

reliefjét. Az elbírálás ugyanis nem elsősorban esztétikai, hanem politikai-ideológiai szempontok szerint történt. A Képzőművészeti Tanács mellett működő Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság így jelölte meg a hősi emlékmüvek mondanivalóját: ,,A mű felfogásában nem a gyászt, hanem a hősi lendületet kell éreztetni, vagyis a műnek lelkesítőnek kell lennie".

79 1925-ben indult az országzászló mozgalom, 194i-re már hétszáz országzászló-talapzat állt. A Horthy-korszakban létrejött oszlopok, emlékművek jórésze „terjesztője az irredentizmus, sovinizmus, a turanizmus . . . egy tőről fakadó, reakciós eszméinek." Érthető, hogy azt a Medgyessyt, akinek tanácsköztársasági „vétkei" közismertek voltak, s aki a messzi orosz sztyeppék művészetét dicsérte, nem jutalmazták mély humánummal, igaz gyásszal telített, finom hangú műveiért. Az utókornak azonban fontosak ezek az emberien őszinte emlékművek. Időtállóak és Medgyessy meg nem alkuvását tükrözik. „Nincs emlékműve, amely behódolt volna az uralkodó követelményeknek, akár formai (főalak, mellékalakok, allegóriák), akár tartalmi vonatkozásban" - írja Kontha Sándor.™ Ezek a művek Beck Ö. Fülöp, Mészáros László, Ferenczy Béni, Bokros Birman műveivel rokoníthatók. D) Épületdíszítő domborművei Debrecenben Mint láttuk, körplasztikái közül csak a Déri téri aktok valósulhattak meg Debrecenben. Ezt egészítette ki pár, köztéren, ill. temetőben levő dombormű. Szerencsésebb volt murális munkáival: „falat kapott" a Nemzeti Bank épületén és a Református Kollégiumban. Ismeretes, hogy a harmincas évek elején válik egységessé a volt Paptava környéke. A Déri Múzeum után felépül a Postapalota, majd 1932-33-ban a Nemzeti Bank. Ez utóbbi egyszerű, teraszos kiképzésű épület tervezője Hübner Tibor, aki, alkalmazkodva a téren már meglevő Medgyessy-művekhez, ugyancsak a mestert kérte fel a plasztikai díszítésre, az épületszobrászati munkára. Medgyessy három parasztfejet mintázott kolozsvári homokkőből és négy domborművet tervezett. Amikor megtudta, hogy domborművei az első emelet magasságába kerülnek, ezt irta: „álló alak nem töltötte volna ki a teret, olyan kicsi lett volna, hogy 8 méter magasból elveszett volna. A debreceni nemzeti bank szobrai erőszakolt dolgok . . . a tervező építész két balkezű rendelkezése folytán. Természetes, hogy zsugorítva kellett adnom az alakokat, hogy mennél jobban látszódjanak alulról. Ezért van a vastagságuk is. Faragás közben folyton leszaladgáltam az utcára, az emeletről, megnézni, látszik-e már valami egyáltalán?".

81 1933 nyarán a helyszínen faragta a négy, 50X7° cm-es domborművet, özvegye így idézte fel munkáját: heteken át otthon laktak a Bethlen utcai házban, a művész „szorgalmasan eljárt dolgozni. . . a kőbe egyszerűen pillanatok alatt kék ceruzával lerajzolta a figurát és nyomban nekiállt faragni a vésővel! . . . órákig fennt állt az állványon s helyszínen faragta".

82 A méreteket, a léptéket, az épület és domborművek egymáshoz való arányát illetően teljesen igazat adunk Medgyessynek, de a négy dombormű még így is főművei egyike. Kis méretben is monumentális, igazi, jellemző Medgyessy-alkotások