Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

A „Lovas" a Déri Múzeum Füvészkert utcai oldalán, mögötte a Medgyessy ház kerítése (Sőregi János 1932-es archív fotója után) Külön fejezetet érdemelne a szobrász és a Hortobágy kapcsolata, valamint debreceni nyaralásainak története a harmincas években. Rajzai, vázlatfüzetei, levelezései, valamint a hortobágyi témájú szobrai kellő bizonyítékai ennek a szoros és egyre szorosabbá váló kapcsolatnak, kötődésnek. Különösen hű krónikásnak bizonyult dr. Sőregi János régész, aki 1923-tól kísérte nyomon Medgyessy és a város kapcsolatát. Kezdetben távolról figyelte a szobrászt, 1936-tól, mint a Déri Múzeum igazgatója és Medgyessy barátja, egyre közelebbről. Forrás értékű naplója jó kalauznak bizonyul a következőkben.

28 Medgyessy 1928-ban készült először a Hortobágyra. Boromisza Tibor hívta meg, akivel már a tízes években megismerkedett, s 1922-ben együtt rendezett kiállítást a „Helikon" képtárban. 1928-ban azonban Medgyessy lemondott a közös táborozásról, mert csalódott Boromiszában. így, mint tudjuk, csak Káplár és Maghy Zoltán dolgozott rövid ideig együtt a „Hortobágyi Kolónián".

29 A szobrász és felesége egyre többet hallott a Hortobágyról Móricztól és Káplártól. Máriát különösen izgatta a Hortobágy, a magyar sztyeppe, mert Taskent környékére emlékeztette. Medgyessy arcában pl. az kapta meg, hogy „olyan kék szeme van, mintha messzire nézne az orosz pusztákon."

30 Bizonyára Mária rajongása, utazási kedve is hozzájárult ahhoz, hogy a szobrász 1933-ban elfogadja a vá-