Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)
Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata
tem Gáborral, mondta, keresztül utazott Nagykárolyon, kiszállott, elment a házhoz, kereste a csűrt, a kovácsműhelyt. . ." 9 1891-ben költözött a család vissza Debrecenbe. A Kis Medgyessy Ferit 1891 őszén íratták be a debreceni református főgimnáziumba. Az első évet „jó" eredménnyel zárta, csak tornából „jeles". A II. évben énekből, szépírásból jeles, a többiből jó érdemjegyet szerzett. A Ill-ban németből, latinból jó, földrajzból 3-as, mértanból 2-es, testgyakorlatból 2-es. 10 Igazgatója dr. Tüdős János, akinek alakját később Móricz Zsigmond síremlékén idézi. Móricz Zsigmonddal 1891-94 közt párhuzamos osztályba járt. Erről így emlékezik meg az író 1937-ben: „negyvenöt évvel ezelőtt . . . egymás mellett állottunk, minden héten kétszer, egy-egy óra hoszszáig, a debreceni Kollégiumban, a tornaórán, ahol ő volt az I. gimnáziumban, nagyság szerinti sorrendben a legkisebb, tehát az utolsó az A osztályban. A B-ben pedig én. S negyvenöt éven át nem is büszkeség volt nekem, hogy dacára annak, hogy B-be jártam, ő volt kettőnk között a kisebbik, tehát végérvényesen a kettős osztály Benjáminja . . . Mi ketten, Medgyessy Ferivel, olyan megbízhatatlan jó tanulók voltunk. Persze, én voltam a legelveszettebb, már gúnynevem is volt, úgy hívtak, hogy „a prepa", mert közmegbotránkozásra kijelentettem, hogy a nemzet szempontjából a legnagyobb jelentősége a néptanítónak van. Röhögtek is rajta a fiúk. Medgyessy Feri már akkor is birtokában volt egy egészen értelmetlen tulajdonságnak: tudott rajzolni ha valamelyik órán szükség van képre, akkor kiszólítja a tanár, s azt mondja neki, rajzold le 0 tevét vagy Julius Caesart, vagy a Lánchidat, akkor az odaáll a tábla elé, s éppen úgy rajzolja le, mintha mi a számtani példát írjuk fel. Tornaórán megkérdeztem tőle, hogy igaz-e? S Medgyessy Feri - merthogy szavamat el ne vétsem, ő volt ez a hírneves kisfiú - nem tiltakozott ellene, sőt olyan egyszerűen, annyira büszkeség nélkül mondta, hogy abba semmi sincs, hegy neki kell mindig lerajzolni, hiszen ő tudja. M. Feri egy vesszővel a tornaterem homokjában azonnal rajzolt egy oroszlánt, amely rám azt a benyomást tette, hogy ha kételkedtem oroszlán mivoltában, azonnal felugrik és széttép."" Medgyessy önéletrajzában „művészettelennek" nevezi környezetét. Valóban művészettelen volt ez a környezet? A fiatal Medgyessy túl szigorúan ítélkezett. A család igyekvő, kulturálódó, felfelé törekvő volt, erre példa a már említett Medgyessy Gábor, Erzsébet, de keresztapja is. Id. Medgyessy Ferenc zenélt, fiait is tanította hegedüini.'Kitől tanult rajzolni a gyermek Medgyessy? „Művészettelen" környezetében, a rokonságban rajta kívül még két művész lett: a nála fiatalabb Haranghy Jenő (1894-1954) és az idősebb Gulyás Károly. Róla így ír önéletrajzában: „A 10 évvel idősebb unokatestvérem (Gulyás Károly), aki rajztanárnak készült, folyton rajzolt, festett, az udvarunkban lakott. Semmi munkája nem tetszett. Az ő példája végleg elrettentett a festőiskolától. Meg voltam győződve, hogy ott csírájában kipusztítják a művészi képességet". 1:1 Nem kételkedhetünk Medgyessy későbbi nyilatkozatában, de idéznünk kell a „Tizenkét gyermekkori rajz" egyikének hátiratát, amely szerint mégis Gulyás volt első mestere: „Rácz Lajosnak „Phaeton bukása" című hősköltemény illusztrációja - a rajzok egy része Gulyás Károly segítségével készült. - Ez a rajz is. - A Pallas Lexikon évébe megjelenése idején, 1895-96."
