Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)
Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata
Számunkra legizgalmasabbak a Debrecenbe szánt, meg nem valósult síremléktervek. Szegényes hírlapi utalások, illetve szűkszavú, egy-egy szavas levélrészletek alapján sejteni lehet, hogy mely művek kapcsolódnak debreceni terveihez. 1928-ban készült a „Három párka" relief Debrecennek, 1931-ben pedig temetőszobor a Köztemető bejáratához. Mindaddig semmit nem tudtunk az utóbbiról, most azonban előkerült két agyagterv: egy lepelbe burkolt férfialak és egy anya gyermekkel kompozíció. Ezek a szinte szoborszerűen kiemelkedő reliefek azonos formátumúak, nagyságúak, középre tekintők, nyilvánvaló, hogy a Köztemető kapuja két oldalára tervezettek. Az anya gyermekkel kompozíció hátulján felirat tanúsítja, hogy „Debrecen város tulajdona" volt a mű. Ezek tehát azok a reliefek, amelyeket 1936-ban visszakövetelt Medgyessy Borsos Józseftől, a város műszaki tanácsosától.'' Medgyessy barátja és monográfusa, László Gyula így ír a hagyatékról 1977-ben: Medgyessy idestova húsz esztendeje halott, művei múzeumokban „szétszórtan élik magányos életüket. Életművét nem láthatjuk együtt . . . Miért nem mutatjuk meg önmagunknak és a hozzánk látogatóknak Medgyessy Ferencet, méghozzá a magyar élet fővárosában, Budapesten. A fiatalság és egészség, a tiszta tekintet zarándokhelyévé tehetnők Medgyessy elemi erejű művészetét . . . Van-e jogunk továbbra is véka alatt tartani ezt a példátlan nagy művészt? A múzeumokban egyenként kiállított szobrai mögül hiányzik az életmű, amelyben egyik szobor a másikra rímel, egyik a másikat értelmezi . . . Meg kell mutatnunk Medgyessyt, zarándokhelyet kell építenünk művészetének a magyar élet fővárosában".' 8 László Gyula tehát csak a fővárosban tudta, tudja elképzelni a Medgyessy emlékmúzeumot. Való igaz: ez az európai rangú életmű megérdemelne egy fővárosi bemutatást, méghozzá eredeti helyén, muzeális emlékhelyként, a Százados úti Művésztelepen. Ha ott nem lehetett, akkor a szülővárosnak, Debrecennek van, volt joga és lehetősége ezt a hagyatékot befogadni, s helyet adni az emlékmúzeumnak. Igaz, nincs meg már szülőháza és lakóháza, de van egy kétszáz éve épült cívisház, amelyben Medgyessy családja is lakhatott volna. !!l Ennek boltíves termei, folyosója és udvara méltó foglalata lesz a Mester halhatatlan műveinek. 1982-re e termek, s külső részletek benépesülnek Medgyessy műveivel. A debreceni Medgyessy Múzeum alapításával, működtetésével biztosítja, bizonyítja a város, hogy nagyságához méltó módon ápolja egyik legnagyobb müvészszülötte emlékét. JEGYZETEK 1 A Minisztériumi ügyiratszámok: 119593 1958. és 81337. 1959. 2 A kiállítás rendezői: László Gyula és Kirimi Irén voltak. Katalógus bevezetőt es ismertetöt László Gyula írt („Művészet", 1968. 12. sz. 40. p.) Méltatások. Szelesi Zoltán („Művészet", 1968. 10. sz. 30. p.), Kovács Gyula („Kortárs". 1969. 6. sz. 1C07-08. p.), Perneczky Géza („Élet és Irodalom", 1968. 34. sz. 8. p.) stb. 3 Daresay Jenő megnyitóját közli az „Új Forrás" 1975. (2. sz.) 130-31. p. 4 Külföldi kiállítási katalógusai a Déri Múzeum képzőművészeti adattárában vannak. A kiállításokról tudósít az Izvesztyija 1969. május 19-i, a Népszabadság 1969. V. 6-i sz stb. Abdulajevnek, a taskenti Szépművészeti Múzeum igazgatójának köszönő levele az OSZK 25 485. sz. fóliájában található.
