Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

Megható szeretet jelei szüleiről és Ilonka húgáról, Máriáról készített tus-, toll-, ceruzarajzai. Karakterizáló képességének csúcsait jelzik Veres Pétert, Kodály Zoltánt, Laczkó Dezsőt, Beszédes Lászlót, Siklódy Lőrincet, Pásztor Jánost, Móricz Zsigmondot, Rippl-Rónait, katona bajtársait ábrázoló portréi, karikatúrái. Igen nagyszámú lapot tartalmaz az „Építészeti rajzok - domborművek" c. mappa. Tanulmányútjain, majd katonáskodása idején készítette síremlékekről, ház oromfalakról, kályha ormanensekről, műemlékekről. Tanulságaikat későbbi murális megbízatásainál és síremlékeinél, kályhaterveinél kamatoztatta. A vázlatfüzetek általában kisméretű, egyszerű irkák, elvétve adódik köztük egyegy finomabb, bekötött mappa. A füzetek egy részét Párizsban vásárolta, másrészét Galíciában és itthon. Ezt a feliratok, díszítmények és némely esetben a füzetek belső oldalán lévő térképek alapján határozhatjuk meg. A művész e füzetek némelyikének borítójára, vagy belső lapjára „Firkálások" címet írt, s megjelölte, hogy a benne lévő rajzok hol és mikor készültek. Különösen az 1915-17 között készült rajzfüzetek feliratai érdekesek: keverve találunk itt orosz, ukrán, görög betűker, szavakat. 1930-44 között viszont gyakori a rovásírás. Gyakran napok alatt betelt egy-egy irkája, előfordult viszont az is, hogy egy füzetben több évtized rajzai gyűltek össze. így például 1920-ban megkezdett mappájának végén 1947-ből származó rajzok találhatók, amelyek az 1945-ben elhunyt Pásztor János 1947-es exhumálását ábrázolják. Nyilván papírhiány, valamint Medgyessy ismert takarékossága miatt került erre a régi füzetre sor 1947-ben. Gyermekkori rajzait 1894-től kísérhetjük nyomon az 52. és 53. sz. vázlatfüzet és kis papírtöredékek alapján, Az oroszlán és tigris rajza 1894-es dátumú, de tudjuk, hogy ezek már nem első munkái, hanem mint a „Száz rajz" előszavában írja: nyolcéves lehetett, amikor egy cirkuszi élmény után „előkerült a kréta. Hamarosan felkerültek az állatok a fáskamra oldalára, ajtajára, kívül-belöl : elefánt, teve, egy- és két púppal - aztán a táncoló medve, majom, krokodilus és óriáskígyó stb. De legislegjobban izgattak az oroszlánok". Diákkorában a történelem, a mitológia, majd a környezete izgatta fantáziáját. Lerajzolt egy debreceni udvarrészietet, családtagokat, debreceni színészeket. Legjobb rajza tanárait ábrázolja: Kovács Jánost (1895), S. Szabó Józsefet (1898). E rajzait azonban többnyire csúfondáros, gúnyos, vaskos szövegekkel látta el, a tanár-diák örök konfliktusra utalva. A 21. sz. füzet mozdulattanulmányai és hullarájzai 1903-1909 közt készültek. A 16-OS és a 29 sz. irka 1905-1907 közötti párizsi és 1909-es firenzei vázlatait tartalmazza. E rajzokat felhasználta szobrainál is. Ariette, Marthe és Henri Duchéne mellett párizsi modellje még Mme Cosette, Liipola Yrjö (finn szobrász), valamint a kint tanuló magyar művészek, pl. Budai Ilona grafikus, Komái József festő és a debreceni származású Dávid Endre. 1907-es rajzainak egy része a MagasTátrában (kék ceruza rajzok), más része pedig Debrecenben készült. A 45. sz. füzetet 1912-ben rajzolta tele állattanulmányokkal, de ebben található a Zsukon lakó Bethlen Judit grófnő arcképe, ezzel a megjegyzéssel: „cigánykeresztezés, nagyszerűen kaszál". Igen változatos tartalmúak háborús élményeit feldolgozó, 1915-1917 közti időből származó rajzfüzetei. A belső címlapokra ezeket írta kevert orosz-görög-magyar