Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

VI. Medgyessy utóélete 1958-ban a Magyar Nemzeti Galéria védetté nyilvánította Medgyessy művészeti hagyatékát. Műterme 1959-től nemzeti értékű gyűjtemény lett,

1 valóságos zarándokhelye a művészetet szerető közönségnek. László Gyula és a Nemzeti Galéria művészettörténészei mindent megtettek emléke ápolásáért: tanulmányokat írtak, kiállításokat szerveztek országszerte, Szegedtől-Kaposvárig, Szolnoktól-Kecskemétig. Legnagyobb jelentősége az 1968-as kiállításnak volt, amelyet a Nemzeti Galériában rendeztek.

2 De érdeklődésre tartott számot esztergomi tárlata is, amelyet Barcsay Jenő nyitott meg és méltatott, felidézve négy évtizedes barátságukat.' 1958-ban Prágában rendeztek kiállítást a szobrász és Szőnyi István műveiből, 1968-ban pedig Kijevben és Taskentben volt retrospektív kiállítása. Ekkor került terrakottáinak egy szép válogatása a taskenti múzeum tulajdonába. 1969. májusában - Ferenczy Béni műveivel közösen - a Szovjet Képzőművészek Szövetsége moszkvai kiállítótermében rendeztek kiállítást. Ezt követően a Puskin Múzeum ajándékként átvette a két művész egy-egy alkotását/' A Kulturális, illetve Művelődési Minisztérium, s valamennyi hivatalos szerv és intézmény segítette az özvegyet hagyományápoló munkájában. Kivitelezésre, felállításra került több Medgyessy-mű: a Gellérthegyre a „Debreceni Vénusz" és a „Szoptató anya", s ennek változata a szolnoki Szülészeti Klinika elé. 1976-ban utcát neveztek el Medgyessyről Óbudán.

5 1959-ben a Kerepesi-úti temetőben felavatták a művész bronz síremlékét, amely a Radnainé-síremlék változata. A realista szobrászok fiatal és középgenerációja, valamint illetékes művészettörténészeink megemlékeztek a művész halálának ötödik, majd tizedik évfordulójáról. A VIII. nemzeti kiállításon egy sor Medgyessyt ábrázoló művet vonultattak fel az egykori tanítványok, tisztelők: itt láthatta a közönség Várady Sándor kőből faragott fejszobrát (ma a Déri Múzeum tulajdona), Csúcs Ferenc érmét, Makrisz Agamemnon mellszobrát, amelyet 1966-ban köztéri szoborként avattak fel a Margitszigeten/ E sort bővíthetjük még dr. Medgyessy Gábor, Sóvári János, Huszár Imre, Hadik Magda szobraival, Búza Barna és Blaskó János domborművével, Bornemisza László olajképével, Szalatnyay József pasztelljével és László Gyula rajzaival.

7 1973-ban, a második nemzetközi kisplasztikái biennáléhoz kapcsolódva gyűjteményes Medgyessy-kiállítást rendeztek a Műcsarnokban/