Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája (Budapest, 1989)

Adatok - Jegyzetek

JEGYZETEK Az idézett művek (i. m.) pontos címét, kiadási adatait a bibliográfiában közöljük. 1. A Philadelphiában lévő művekről Csenki Imre karnagy és Mrs. Joyce Mantyla adott tájékoztatást Halápy Lili és John R. J. Toland közvetítésével, 1987-ben. Köszönet illeti őket! Kereszty András riportja a New York-i árverésről. Mennyit ér Munkácsy Mihály? Népszabadság, 1988. febr. 27. 13. 2. Magyar fordítás: Feleky Géza, i. m. 8-10. 3. Haynald Lajos (1816-1891) elsősorban egyházszervezési és botanikai működéséről ismert. M. Ompolyi Ernő cikke (Vasárnapi Újság, 1889. 673-675.) rávilágít műpártoló tevékenységére is: „az egyházi zene és egyházi festészet ösztönzéséről sem feledkezett meg alapítványaiban". 4. Lásd Farkas Zoltán i. m. 33. 5. Munkácsy leveleit 1952-ben adták ki (lásd Bibliográfia). Idézet a 86., 90., 93., 95. sz. levélből. 6. A nemesi oklevél vörös nyelvű arany griffet ábrázol, arany félholddal, hatágű arany csillaggal. Kelt Gödöllőn, 1880. dec. 12-én, 12016/1880. okt. számmal (MNG adattára). 7. MMVL, 106. sz. 8. Lásd Végvári Lajos i. m. (1958. 211.) 9. Idézet az Anna Karenina 1966-os kiadása 510. lapjáról. (Németh László ford.) 10. A zeneesztéták 1882-re teszik Liszt és Munkácsy megismerkedését. Osztjuk Végvári Lajos véleményét: már korábban, Párizsban találkozhattak. Liszt az 1878. évi párizsi világkiállítás zenei zsűrijének tagja volt, ott találkozhattak, vagy esetleg még előbb, Weimarban. 11. Uhde emlékezését Lyka Károly közli: i. m. 1964. 16. 12. MMVL, 111., 112. sz. 13. Munkácsy vázlatfüzetei őrizték meg így a modellek nevét és pontos címét. (MNG 1931-2242. és 2243. sz. füzetei.) 14. A kritikák jó része megtalálható a Magyar Nemzeti Galéria és az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportja adattárában. Gyűjteményes kötet: Christ before Pilate. 15. Laverdant és Reville nyilatkozatát magyar nyelven közölte Czobor i. m. 16-17. 16. Christ before Pilate, 32. (Szöllősi Katalin ford.) 17. Harmónia. Zenészeti Közlöny, 1882. febr. 26. 6. sz. 97. 18. A gyűjtés kudarcát Gerevich Tibor cikke összegzi. Idézet a 78. lapról. 19. Berkovits Ilona i. m. 221-222. 20. MMVL, 128. sz. 21. Malonyay i. m. (1898. 176.) 22. A Maupassant-idézet az 1965-ös kiadás 308. lapjáról. (Benedek Marcell ford.) 23. MMVL, 134. sz. 24. Séta a panoptikumban. Debreceni Ellenőr, 1885. ápr. 7. 3. 25. Sedelmeyer megírta a könyve 27. lapján, hogy egy teremben veje, Brozik festményeinek, egy másikban a Párizsban is járt osztrák és magyar festőknek adott helyet, a harmadikban a két Krisztus-képnek, a negyedikben Július von Paver sorozatának, amelyet a Franklin-féle északi-sarki expedícióról festett. Ez utóbbi társítás ugyancsak nem használt Munkácsy jó hírének. 26. Munkácsy 158. sz. levelében említi a Paál-képek restaurálását. 27. MMVL, 136. sz. 28. MMVL, 141., 152. sz. 29. Idézi Pogány Ö. Gábor az 1952-es katalógus 7. lapján. 30. Végvári Lajos i. m. (1958. 251-252.) 31. MMVL,152., 155. sz. és Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei Lexikon (Bp., 1965.), 11.467. 32. A Krisztus elhagyja a Praetóriumot, a Pilátus feleségének álma, az Ecce homo, a Feltámadás méretei megközelítették Munkácsy műveit (katalógus 1., 8., 20., 21. sz.). A kiállításon a rajzok és vázlatok is szerepeltek. A katalógus xeroxmásolata a Déri Múzeum adattárában található Mme Nora Borsos ajándékaként. 33. A prédikáció hozzáférhető a Christ before PilatelO-12. lapján. Idézet a 72. lapról. (Szöllősi Katalin ford.) 34. MMVL, 156., 157. sz. 35. Idézet a Christ before Pilate bevezetőjéből, 2. 36. MMVL, 165., 166. sz. 37. John Wanamaker (1838-1922) apjának téglaégetője volt, itt dolgozott kilencéves korától. A modern kereskedelem és reklámozás úttörője lett. Életét ismerteti John Maas: New Light on „Christ before Pilate"című tanulmánya, valamint Pásztor és Reményi cikke. 38. A The World vonatkozó cikkei, xeroxmásolatban, a Déri Múzeum képzőművészeti adattárában találhatók, dr. Boros Zoltán közvetítésével Záhonyi Clemens Botond (New York) ajándékaként. Köszönet illeti őket. A Munkácsy talks of art című cikk idézett része az 1887. január 3-i számban, az 5. oldalon jelent meg, Koltay Klára fordításában közöljük.