Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája (Budapest, 1989)

A két Krisztus-kép diadalútja (1882-1888) Munkácsy Amerikában (1886)

Ez a megállapítás igaz volt. Az ismeretlen fiatalembert, annak idején, Düsseldorfban meglátogatta John R. Tait újságíró és Willstaek vasgyáros. A milliomos 1870-ben megvásárolta és Amerikába vitte a Siralomházai (később a philadelphiai Academy of Fine Arts féltett kincse lett), a Milton pedig a New York-i Lenox Library termét díszítette 1879től, miután Róbert Lenox Kennedy megvásárolta a nagybátyjáról elnevezett könyvtár számára. Csendéletek, szalonképek sora volt már New Yorkban William H. Vanderbilt, William Astor, Henry G. Marquand, August Belmont, Moris K. Jesup, Hilton, Fred Blumenthal, C. J. Osborn, O. D. Munn, Róbert Stuart tulajdonában, W. E. Waltersnél Baltimore-ban, Gibson (Philadelphia) és Rice (Boston) gyűjtők, milliomosok otthonában. 1881 áprilisában egy nagy tanulmány jelent meg a The American Art Rewiew-ban John R. Tait tollából, több festmény, rajz reprodukciójával, Munkácsy arcképével. Tait áttekintette Munkácsy életét, és leírta az Amerikában található művek egy részét. Nem akármiért vitte tehát Sedelmeyer Munkácsy-kiállítását Amerikába, súlyos milliókat remélt. A művészt is biztosította: nagyszabású és jól megfizetett portrémegrendeléseket kap odaát. Sedelmeyer megtalálta a számítását, Munkácsy kevésbé. A műgyűjtő nagy propaganda-hadjárattal előzte meg és kísérte a kiállítást. Már a hetvenes évek végétől kiépítette kapcsolatait az amerikai sajtóval, erre példa a The Baltimore Sun, a The New York Herald és a The American Register 188l-es párizsi tudósítása, s az utóbbi célzása: reméli, hogy a nagy kép egyik hazájabeli híres gyűjtő tulajdona lesz. A népszerűsítést célozta a Bukovics Ernő által írt és szerkesztett katalógus, ill. könyv. Ez a reprezentatív album a Krisztus Pilátus előtt című MUNKÁCSY aukki kában. 26. Jankó János karikatúrája a diadalmas amerikai útról. 1886 képet elemezte, Munkácsy életrajzát, az 1881-85 között megjelent angol, francia, német, svéd, norvég nyelvű kritikákat, valamint reprodukciók sorát tartalmazta, köztük egy műlappal: a Krisztus-fej rézkarcú változatával. Sedelmeyer már november elején áthajózott a festményekkel és könyvekkel, s megkezdte a kiállítás előkészületeit. Munkácsy is követte őt november 14-én, a La Champagne postahajón. Keservesen meggyötörte a tizenöt napos tengeri út, de fényesen kárpótolta a fogadtatás, amelyben része volt a kinn élő magyarok spontán lelkesedésének. Úgy várták és köszöntötték, mint annak idején Kossuth Lajost. 1886. november 19-én nyílt meg a kiállítás New Yorkban, a 23. utcán lévő Old Tabernacle kiállítótermében. Munkácsy így számolt be feleségének az eseményekről: „Drága Cilikém, megérkezésem óta annyira megrohant a társaság és mindenféle dolog, amit te megértesz, hogy lehetetlen volt eddig írnom. E pillanatban Sedelmeyer úrnál rendezkedtem be, szemben kiállításommal, és írás közben az ablakon át szemlélem a mozgalmat, mely szemem előtt gördül le, mert a meghívottaknak szóló kiállítás két órája nyílt meg, és a Rochefoucauld utcai jelenetek nagy megelégedésre megismétlődtek, de természetesen nem vagyok jelen. Itten állok, nem hogy gyönyörködjem a jövő-menőkben, de hogy egy hölgy távozását megvárjam a kiállításról, akivel találkám van, hogy elmenjünk szabónőjéhez ruhát rendelni arcképéhez. " Láthatjuk, a siker ellenére Munkácsy feszített ütemben dolgozott. Már a megnyitó napján hozzákezdett egy női arcképhez. Láthatod tehát, hogy nem vesztegettem az időmet, ha már itt vagyok. Tehát egy arcképet festek három gyermekkel genre-képszerűen... Ne beszélj senkinek se az itteni árakról, azt jogom mondani, hogy 80 000-t fizettettem magamnak (valójában 50 000-t kapott) - írta november 19-én, 25-én pedig arról számolt be, hogy javában festem a csinos és nagyon elegáns hölgy arcképét, de nem drágán... Tétovázok egyebet is vállalni, mert félek, hogy késleltetne az elutazásban, de mindemellett alighanem még egy arcképet fogok festeni. Sok rendelésem van, de egy időre itt kellene maradnom, és ehhez semminemű kedvem sincsen. A tegnapelőtti ban27-30. Munkácsy amerikai portréi