Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája (Budapest, 1989)

A Krisztus Pilátus előtt és a Golgota keletkezése és elfogadtatása (1879-1884)

7. Munkácsy nemesi oklevele. 1880 ta: 1880-ban pl. előre fizetett százezer frankot a Krisztus Pilátus elöttxQ és az ún. redukcióra, a kicsinyített, feles méretű változatra. A Milton körútja során Munkácsy már a nagy Krisztus-képre készült. Megnézte' München, Bécs, London múzeumait, habár a képtárak mindig kimerítették. 1880. június 4én írta Cécile-nek Londonból: Nagyon fárasztó itt eligazodni, és az egyik képtárból a másikba szaladni... Láttam a Royal Academyt, festményem jó benyomást tesz a többékevésbé különös dolgok között: A Krisztus Pilátus előtt ötletét Sedelmeyer egyértelműen közös megbeszéléseiknek, vagyis inkább saját sugallatának tartotta, amikor így emlékezett meg egy nagy téma közös kereséséről: „Miért ne válasszuk rögtön minden idők legnagyobb vértanúját, Krisztust, az istenembert, aki az egész emberiségért halt meg? Egy jelenetet szenvedésének történetéből? Munkácsy meghökkent: Igen, de hiszen ez egy szentkép lenne, amit már ezerszer megfestettek! Hogyan lehetne e tárgyból valami újat alkotni?"

8 Nem lehetetlen, hogy Sedelmeyer segített a „hogyan"-t megtalálni, s eljuttatta hozzá Renan könyvét. Kétségtelenül hatottak Munkácsyra az európai múzeumokban régebben és most látott azonos témájú festmények, de nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk egyéb jelenségeknek és személyiségeknek is. Az új felfogású vallásos témák festése, írása a „levegőben lógó" feladat volt. Ernest Renan Jézus élete című könyve huszonhárom kiadást ért meg. Renan 1863-ban megjelent műve Friedrich Dávid Strauss vallástörténeti kutatásait és az 1835-ben kiadott Jézus élete című könyvének szellemét folytatta és motiválta.