Sz. Kürti Katalin: Kiss Sámuel (1781-1819), A debreceni „Rajzoskola" első professzora (Debrecen, 1995)
Szöveggyűjtemény
15. A.: Statistikai Esméretek a Debretzeni Reformation Collegiumról (részlet) 1813-dik esztendő ólta az Építés Mestersége Tudománnyát, az Arnyékozás és Látás Tudomannyával együtt (perspectiva) a' Mester Embereknek szükséges Rajzolatokkal együtt, a' Katona Planumok Rajzolását; a' szabad kézzel való Rajzolásnak minden nemeit, kiváltképpenn a' virágok, Mezei vidékek (Landschaften) és az emberi Tagok rajzolása módját tit. Kis Sámuel Ür tanítja, a' ki Debretzeni Ref. Collegiumbann nevekedvénn, más Tudományok tanulása mellett, magános gyakorlása által erre természeti vonattatása lévénn (valamint a' Debretzeni Collegiumi Atlást, ó és újj Geographiai Mappák kimetszését, Erős Gábor, Pap Jósef, és Társai próbálgatás által tanulták — itt vetette a' fundamentumot, és itt kapott első Alimentumot, és szárnyat a' mi igen Érdemes Metszőnk Karats Ferentz Úr is — ) a' Rajzolás tanulását el kezdette, azután bellyebb vivődött és oktatódott Méltóságos Generalis Péchujfalusi Péchy Mihály O Nagysága, és N. Szebeni Rajzolás Professora Neuhauser Ferentz ür által. Azutánn 3 esztendeig, Bétsben, a' szép Mesterségek Academiájábann tanúit. Most azonn munkánn dolgozik, melly Magyar nyelvenn elő adja, a' Rajzolás és Építés Mesterségének Tudománnyát öszve kötve. A' Kézi Mesterségenn lévő Tanítványi minden fél Esztendőbenn próba darabokat adnak be a' N. Váradi Kerűletbeli nemzeti Oskolák Directorának, melly darabok Budánn a' Magyar Országi Királyi Építő Directiótól visgáltatnak és ítéltetnek meg. A' Rajzoskoláját ékesítő és segítő Darabjai, olly kevés idő olta, igen szembetűnök, (mellyekkel való megelégedését méltóztatott kimutatni Ferdinánd Ö Királyi Hertzegsége is, midőnn a' Collegiumi Institutumokat is, 1816-bann, méltóztatott meglátogatni) Tudományos Gyűjtemény. 1817. VI. kötet. 56-57. 16. Kis Sámuel a Műcsarnokban Irta: Lyka Károly Halk szóval, tisztesen begombolkozva, megint egyszer megjelentek a táblabíró-világ festő-öregurai a nyilvánosság előtt: a Műcsarnokban. A legöregebb köztük Kis Sámuel, mert ő már 1819-ben elköltözött a debreceni árnyékvilágból, amelyben szorgos professzori munka kifejtésével tette magát észrevétlenné. Bizony ez így volt, tanú gyanánt hivatkozunk Kazinczy Ferencre, aki őt ott meglátogatta száztizenöt évvel ezelőtt (...)