Sz. Kürti Katalin: Kiss Sámuel (1781-1819), A debreceni „Rajzoskola" első professzora (Debrecen, 1995)

Bevezető

Bevezető Kiss Sámuel életrajzát Balogh István írta meg 1955-ben. Igaz, nem mo­nografikus igénnyel és formában, hanem a XIX. század eleji művészeti életet tárgyaló dolgozata részeként. Azóta több olyan tanulmány jelent meg, amely árnyaltabbá tette a múltszázadi magyar képzőművészetről való ismeretein­ket, Debrecen történetét, művelődéstörténetét. Az MTA Művészettörténeti Intézete és a Magyar Nemzeti Galéria megren­dezte az 1780—1830 közötti magyar képzőművészetet reprezentáló kiállítá­sát. Igaz, ebben nem kapott szerepet Kiss Sámuel, de a katalógus tanul­mányai feltárták a kor művészeti életének eddig rejtett, vagy kevésbé ismert kincseit, hozzájárultak az összefüggések felismeréséhez. Balogh István újabb tanulmányai ugyanezt tették, de debreceni hangsúlyokkal. Kiss Sámuel műveiről Kazinczy Ferenc emlékezett meg 1814-ben. Négy kortársának is beszámolt levélben a nála tett látogatásról. Aztán csak egy bizottság látta Kiss hagyatékát, majd a feledés homálya borította be a korán meghalt festő életművét. Művei raktárak mélyén álltak, vagy lappangtak, nem tudtunk meglétükről, hollétükről. Kiss Sámuel mindössze 38 évet élt. Hat évig, 1813—1819 között volt a debreceni „rajzoskola" első tanára. Életműve is szerény. Mindössze 13 fest­ményét és 50 rajzát ismerjük. Első festője volt Debrecennek, mellette nőtt fel Kármán János, iskolatársa. Öt követték a kollégium diákjai közül: Dos­nyai Károly, Kiss Bálint, akik már valamivel szerencsésebb körülmények kö­zött éltek, dolgoztak. Kiss Sámuel országos jelentőségét az adja, hogy Ö volt az első akvarell festő. A brassói polgármester című, 1805-ben festett goua­che ugyan másolat, de igazi remeke az akvarell festésnek. 1929-ben mutat­ták be a Szépművészeti Múzeumban, mint nagy felfedezést. Művei szerepel­tek a Déri Múzeum régi debreceni családi képeket bemutató kiállításain (1939, 1986) és a Debreceni Református Kollégium, a képzőművészetek bölcsője című kiállításon (1988). Itt kerültek egymás mellé azok a családi

Next

/
Oldalképek
Tartalom