Sz. Kürti Katalin: Kiss Sámuel (1781-1819), A debreceni „Rajzoskola" első professzora (Debrecen, 1995)
Művészeti hagyatéka
városról, az épülő kollégiumról, a már meglévő toronyról. Az előtérben naivrajzú figurákat látni: pihenő utast, lovast, kétkerekű kordét, szénát hordó szekeret, pásztorokat juhnyájjal. A rajz minden kezdetlegessége ellenére fontos. Építészettörténeti, néprajzi forrásértéke van. Még Kiss életében céhlevélként sokszorosították. 44 Művészi értékkel nagyszebeni és bécsi rajzai bírnak. A Nagyszebenben készült ceruza- és tusrajzok Neuhauser hatását mutatják. A fák csoportját jól fogja össze, a perspektívával is tisztában volt, de az alakokat még esetlenül és hibásan rajzolta meg. Ez a tudás fejlődött bécsi évei alatt. A bécsi rajzok egy részén 1808-as és 1809-es évszám található, általában azonban szignó nélküliek. Zömmel antik gipszmásolatok után készültek, görög bölcseket, isteneket, istennőket, múzsákat, római császárokat ábrázolnak. Pár mozdulattanulmány utal a beállított akt utáni rajzolásra. Ezek legszebbike egy férfi hátakt drapériával, (nro.161.). E műveket látva egyet kell értenünk Kazinczyval, aki 1814-ben dicsérte azt a nagy tekercs „academiai crayonirozott papirosát", amelyben „ mintegy tíz academiai figurakon kivül a' többi mind antik statuák' másai, kivált antik fejeké. Az ideálok országába voltam általtéve, s megszóllaltam. A' Professor értette beszédemet. Pedig sok Professor, sok Festő azt nem értette volna. — Ezek az antik fők és azok a' miket az úczákon fel' s alá járva látunk, melly külömbség! És mi még is rettegjük az Ideálokat, s' csak természetet kívánunk. Az ideál poesis, a* természet próza. Mellyike szép a kettőnek?" 45 Összecseng ez a már idézett Kis Jánosnak szóló levelében írottakkal: „Melly fők, ... s melly különbség ezek között és azon arczok között, a mellyeket az utzákon látunk! S erre az ideál, amazokban a természet vezet, — és még is az ideál, a tudatlanok előtt gyanús". 46 Máshol ezt írta: „ezek a debreczeniek üldözik az ideált s a természet kell". Már előbb is megbotránkozott azon, hogy „Debreczen nem tudja, mit akar a márványon az Árkádia", s reménykedve írta Szentgyörgyinek a fiatal Kölcseyről: „lefaragódik az alföldiség róla is".47 Kazinczy fel sem tételezte azt, hogy az ő ízlésétől eltérő ízlés, a realista s szemlélet értéket, vagy eredetiséget teremthet, s ez épp úgy vonatkozott Csokonai verseire, mint a puritán épületekre. 44. Nyakas Miklós: Debrecen látképe az épülő Nagytemplommal = Hajdú-bihari Napló, 1983. jan. 29. 45. KL 5795. sz. (XXII. k. 232.) 46. KL 2604. sz. és 2607. sz. (XI. k. 245. és 260.) 47. KL 996. sz. és 1642. sz.
