Sz. Kürti Katalin: Kiss Sámuel (1781-1819), A debreceni „Rajzoskola" első professzora (Debrecen, 1995)

A debreceni „rajzoskola” első professzora (1813-1919)

A DEBRECENI „RAJZOSKOLA" ELSO PROFESSZORA (1813—1819) 1720-ban tizenkilenc akadémiát számláltak Európában, 1790-ben már több mint százat. Az „elitképzés", a művészképzés mellett nagy hangsúlyt fektettek az iparosok, a tanoncok kézműipari oktatására, akiket régen a cé­gek neveltek mesterré. Francia mintára terjedtek el az ingyenes királyi rajz­iskolák. Magyarországon a Ratio Educaüonis, az 1795. évi helytartótanácsi ren­delet szorgalmazta a rajz oktatását. Ezt megelőzte Debrecenben az 1792. évi kollégiumi törvény, amely a rajzolást és zenélést ajánlotta a tanulóifjúság figyelmébe. A külföldön tanuló Sárváry Pál Wittenbergben, Kasselben és Londonban tanulmányozta a rézkarcolást, rézmetszést, Göttingenben az ar­chitektúrát. Onnan hazatérve már 1798-ban kezdett rajzot tanítani a Refor­mátus Kollégiumban. Hivatalosan 1801-ben lett tantárgy a kollégiumban a rajz. 25 Az iparostanoncképzés később indult, de kamatoztatta a kollégiumi oktatás eredményeit. A debreceni mesterlegények oktatása 1813 késő őszén indult meg, sze­rény körülmények között. Vasárnaponkon és ünnepnapokon jöttek össze a különböző céhek ifjai, változó létszámmal. Kiss javasolta, hogy terjesszék ki az oktatást a Református Kollégium diákjaira is, ezért külön díjazást remélt. Felajánlotta: JK Rajzolás kezdete mellett taníthatnám az Architectural, a Perspectivát, a Szépmesterségek O-és (Jj Históriáját". Kérte, hogy állapítsák meg a feladatait, óraszámát, mindhiába. Fizetést nem kapott, csak termé­szetbeni lakást a kollégium melletti tanári lakásokban, pedig ekkor már csa­ládos ember volt. Felesége Árvay Sára (szül. 1795-ben), akivel 1812-ben 25. Rabinouszky Máriusz: A művészeti oktatás kezdetei Magyarországon = Magyar Művé­szettörténeti Munkaközösség évkönyve 1951. (Bp. 1952.) 50—79. Debrecenről a 61—63. lapon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom