Sz. Kürti Katalin: Kiss Sámuel (1781-1819), A debreceni „Rajzoskola" első professzora (Debrecen, 1995)

Nagykőrös-Debrecen-Nagyszeben-Bécs

ságú mellkép volt). Ezeket Neuhauser „az ifjú Bruckenthalnak is megmutatta, a ki meg engedte nékem ezután a Bilder Galériában való copirozást". Neuhauser látott fantáziát Kiss tehetségében, ezért támogatta. Abban bízott, hogy segédje lesz és ezt Péchy is szerette volna. Kiss azt tervezte, hogy májusban Marosvásárhelyre megy mesterével, júniusban Zsibóra. Ez utóbbit attól tette függővé, hogy indulhat-e Bécsbe. Ez a vágy olyan erős volt benne, hogy Péchy minden rábeszélése ellenére elhagyta a zsibói munkát és pénzkeresési lehetőséget. (Mint tudjuk, Neuhauser dekorációs festő munkát végzett a Wesselényi kastélyban, Zsibón. 1805-ben itt látta meg Kazinczy, amint éppen a termeket festette, „s ezek egyikét olajjal".)

21 Kiss 1805. július 2.-ai keltezéssel kapta meg a bizonyítványát Neuhausertől. 1805 nyarán már Nagykőrösön találjuk. Innen vált levelet Sárváryval, aki 1804 óta azon munkálkodott, hogy megszervezze bécsi tanulmányútját. Mind neki, mint Péchynek az volt a véleménye, hogy Kármán és Kiss közül Kiss Sámuel taníttatását kell támogatni, O az alkalmasabb a tervezett rajziskola tanárának. 1805. szeptember 2-án foglalkozott az üggyel a ref. egyház Consistoriuma és így foglalt állást: „Kiss Sámuel O kegyelme, a ki a Rajz Mesterségére készíti magát, jelenti, hogy Bétsbe kellene neki már menni az Académiákba: arra pedig költség kell....ha magát kötelezi ide, esztendőnként resolváltatik 200 rtf". Ezt a határozatot Kiss közepes örömmel fogadta, hiszen nagyobb összegű támogatásra számított. 1805 nyarától majdnem egy évet várt arra, hogy Bécsbe utazhasson, de előbb a pénz jött nehezen, azután a háború és Bécs francia megszállása hátráltatta útját. Közben elkészítette Medgyesi Pál leánykájának és másoknak arcképét, majd birtokának ügyei kötötték le Nagykőrösön. Innen írta 1806. január 7-én Sárvárynak: „...a Bétsbe való menetelemről kezd már reménységem éledezni. Itt már mindenütt szárnyaink a békesség híre". 1806. június 23-án iratkozott be a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára.

22 Szűkös körülmények között élt a császárvárosban a 200 ft. segélyből, amelynek felemelését kérte, de nem adta meg a Consistorium. Arra ösztönözte Kisst, hogy magánmunkákból, portretírozásból egészítse ki az össze21. KL. 1208. sz. 22. Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi képzőművészeti akadémián (Bp. 1935.), 58.