Korompai Balázs szerk.: "Ilyen tavasz csak egy volt életemben". 1848-as emlékkiállítás (Debrecen-Békéscsaba, 2009)

Szatmári Imre köszöntője

Jr>Jr>i]^iijJÍ]ílllljJJjJiJj ZU „ILYEN TAVASZ CSAK EGY VOLT ELETEMBEN" A DICSŐSÉGES TAVASZI HADJÁRAT 1849 Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba 2009. november 12 - 2010. február 28. Köszöntő 1849 tavaszának dicsőséges csatái, a magyar nemzetért büszkén vállalt áldozatok 160 évvel ezelőtt a megújuló természet tiszta levegőjéhez fogható szabadság boldogságát jelentették ha­zánkban. A közkatonák és a tábornokok lelkesedése, az összefogás ereje, az egyet akarás felemelő, mindennel és mindenkivel szemben bátran vállalt tudata, a magunk önbecsülése hatalmas erőt adott akkor sok szegény és gazdag ember számára. Az összetartás, az együtt vállalt tett hatalmas erőket képes felszabadítani, és egy cél ér­dekében olyan dicsőséget tud elérni, amelyet százhatvan év után is példaként állíthatunk. Erre a mintára mindig nagy szüksége van az országnak, az ország minden lakójának. A Munkácsy Mihály Múzeum kiállítása a magyar történelem e léleknemesítő időszakát azzal a szándékkal mutatja be, hogy az 1849. év dicsőséges tavaszi hadjáratának emléke a látogató­kat egyszerre késztesse főhajtásra és arra a büszke érzésre, amikor felemelt fejjel, nyílt tekintettel, tisztán fogalmazhatjuk meg közös jövőnk céljait. Szokatlan, különleges, egyedülálló módja adódik ennek a múzeumban, hiszen ezúttal a felsorakoztatott tárgyi emlékek legnagyobb részét magángyűjtők ő köztük két Békés megyei gyűjtő ő szívességének, elkötelezettségének köszönhetően láthatja a széles közönség. Az ő féltett kincseik bemutatása kivételes lehetőség is: ezek az egyedi emlékek ugyanis szinte soha, sehol nem sze­repelnek nyilvánosság előtt. Közöttük megtalálhatók a szabadságharc idején használt fegyverek, tárgyak, emlékérmek, papírpénzek, valamint az eseményeket megörökítő festmények, grafikák és eredeti dokumentumok. Akiállítás kiemelkedő darabja a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága gyulai Erkel Ferenc Múzeumának becses ereklyéje, Knezic Károly letört markolatú szablyája, melyet 1849. augusztus 23-án, a gyulai fegyverletételkor tört ketté. Ugyancsak kiemelt figyelmet érdemelnek az Arad Me­gyei Múzeumból kölcsönzött tárgyak: pl. Kossuth Lajos lőfegyverként is használt sétabotja, vala­mint Damjanich János, Görgey Artúr és Kiss Ernő tábornokok pisztolykészletci. 1849-ben a Körösök vidéke, bár többféle nemzetiség lakta, mégsem lett nemzetiségi összetűzések színtere, sőt a vármegye lakossága kivette részét a szabadságharc reá háruló terheiből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom