Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Sz. Kürti Katalin: Kiss Sámuel (1781-1819), a debreceni „Rajzoskola” első professzora

szettörténeti, néprajzi forrásértéke van. Még Kiss életében céhlevélként sok­szorosították. Művészi értékkel nagyszebeni és bécsi rajzai bírnak. A Nagyszebenben ké­szült ceruza- és tusrajzok Neuhauser hatását mutatják. A fák csoportját jól fogja össze, a perspektívával is tisztában volt, de az alakokat még esetlenül és hibásan rajzolta meg. Ez a tudás fejlődött bécsi évei alatt. A bécsi rajzok egy részén 1808-as és 1809-es évszám található, általában azonban szignó nélkü­liek. Zömmel antik gipszmásolatok után készültek, görög bölcseket, isteneket, istennőket, múzsákat, római császárokat ábrázolnak. Pár mozdulattanulmány utal a beállított akt utáni rajzolásra. Ezek legszeb­bike egy férfihátakt drapériával. E műveket látva egyet kell értenünk Kazinczyval, aki 1814-ben dicsérte azt a nagy tekercs „academia crayonirozott papirosát", amelyben „mintegy tíz academiai figurákon kívül a' többi mind antik statuák' másai, kivált antik fejeké. Az ideálok országában voltam általtéve, s megszólaltam. A Professor értette beszédemet. Pedig sok Professor, sok Festő azt nem értette volna. - Ezek az antik fők és azok a miket az úczákon fel' s alá járva látunk, melly különb­ség! És mi még is rettegjük az Ideálokat, s' csak természetet kívánunk. Az ideál poesis, a' természet próza. Mellyike szép a kettőnek?" Összecseng ez a már idézett, Kis Jánoshoz szóló levelében írottakkal: „Mely fők, ...s melly kü­lönbség ezek között és azon arczok között, mellyeket az utzákon látunk s erre az ideál, amazokban a természet vezet, - és még is az ideál a tudatlanok előtt gyanús." Máshol ezt írta: „ezek a debreczeniek üldözik az ideált s a természe­tet". Már előbb is megbotránkozott azon, hogy „Debreczen nem tudja, mit akar a márványon az Árkádia", s reménykedve írta Szentgyörgyinek a fiatal Köl­cseyről: „lefaragódik az alföldiség róla is". Kazinczy fel sem tételezte azt, hogy az ő ízlésétől eltérő ízlés, a realista szemlélet értéket vagy eredetiséget terem­het, s ez épp úgy vonatkozik Csokonai Vitéz Mihály verseire, mint az akkor épülő puritán Nagytemplomra és a Református Kollégiumra. Kiss Sámuelnek egy műve a Magyar Nemzeti Múzeumban, kettő a Magyar Nemzeti Galériában van, a többi Debrecenben. A Református Kollégium és a Déri Múzeum 1996-ban rendezett iskolatörténeti kiállításán helyet kaptak rajzoktatást segítő művei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom