Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Kilián István: Szent Ferenc élete Csíksomlyó színpadán

ban Malek-elKamel szultán elé is eljutott, aki azonban tisztelettel fogadta és hazaküldte. 1217-ben Ausztriába, Franciaországba, Spanyolországba, Magyarországba és Szíriába küldött ferences munkatársakat a rend gyarapítására, és a hívek meggyőzésére. Ezután több változatban elkészítette a rend végleges reguláját, majd élete utolsó évei egyikében 1224-ben Krisztus sebeit, stigmáit kapta meg az Alverna hegyén tartott hosszú böjt és elmélkedés után. 1226ban a legkülönfélébb betegségek után szerzetes testvérei imádsága közben csendesen elhunyt.

6 Egyértelmű, hogy az ismeretlen szerző Szent Ferenc életrajzát és legendáit ismerve alkotta meg drámáját. Amelyben természetesen nemcsak valóságos, hanem fiktív szerepeket is alkalmazott. A HÁROMSZINTES DRÁMA A darabot egészen bizonyosan előadásra szánta szerzője, s az is bizonyos, hogy a 18. században színre is vitték. A színrevitelnek alapos bizonyítéka a szöveg elején közölt jelenetenkénti szereposztás. A III. actus szerep- és szereplőneveinek felsorolása azért maradt el, mert a füzetben erre a célra már nem volt elegendő hely. Ez a tény is bizonyítja, hogy előbb készült a füzet, s csak ennek elkészülte után írta be az üres füzetbe a másoló a darabot. Ez a darab is háromszintes dráma. Angyalok, ördögök és földi emberek jelennek meg az előadás során a drámában. Az első jelenet végén az egyik Angyal néhányuknak a homlokára egy nagy T betűt rajzol. Középkori hagyomány szerint ez a keresztnek a jele. Később, miután már Ferenc is megkapta a stigmákat, egyik társa Ferenc homlokán is ezt a T (tau) jelet vélte felfedezni. Az égiek után, miként a ferencesek a capitulumon, azaz a rendi tanácskozáson, az ördögök is megbeszélést tartanak arról, hogyan lehetne Ferencet visszatéríteni egykori költekező életmódjához, s miként lehetne megszüntetni a ferencesek szerzetét, mert tagjai nagyon sok embert térítenek az erény útjára. Majd két szakaszban kerül sorra az emberek tanácskozása is. Előbb Ferenc rokonsága dönt az ifjú sorsáról, majd, amikor költekező, adományokat osztogató életmódja nyilvánvalóvá vált, arról tanácskoznak, mit tegyenek az ifjú emberrel. De tanácskoznak a ferences életmód célszerűségéről maguk a ferencesek is. A három szint a menny, a pokol és a föld. Három világ, s az e világi embernek választania kell a mennyet vagy a poklot. Ferenc a teljes szegénységet választja, s életrajzírói szerint szinte teátrálisan válik meg gazdagságát bizonyító világi öltözetétől.

7 A darabban valamiféle hangszeres zene is lehetett, az első actus harmadik jelenetében Ferenc hall valamiféle muzsikát. A második actus negyedik jelene6 VARGA 1990. 11-17. 7 BÉCSY Tamás: A drámamodellek és a mai dráma. Bp.-Pécs, 2001. 192-206.