Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Vajda Mária: Egy felvilágosodás kori falucsúfoló történetről

országgyűlési költségkivetésben már mint birtokos nemest összeírták.

12 Az 1869. évi böjti birtokfelmérésben a Beleznayakat követően ők rendelkeznek a legnagyobb birtoktesttel a településen. A Beleznay-rész 2644 h., a Lányi-rész 1275 h. volt, a nagyságrendben harmadikként utánuk kövekező Bagossi-rész csupán 389 h.

13 A Lányi családról megjegyzésre érdemesnek tartotta Osváth Pál idézett munkája azt is, hogy a Lányi-féle gazdatiszti lakot 1862-ben a község jegyzői lak számára vásárolta meg.

14 A Lányi család gazdálkodásában minden bizonnyal fontos szerepet játszott a lótenyésztés, melynek már a 18. század elején is jelentős hagyományai voltak Bojton.

15 Erre utal az adoma verssora is: „Hogy farod törnék be a' Lányi fakói". A verses adoma ismeretlen szerzője jól ismerte a korabeli népéletet, a hiedelmeket, plasztikus leírását adja a cigány Czonka viseletének, s rendkívül találó szóláshasonlattal fejezi ki a közeli nagyváros, Várad egyik jellemző korabeli épületének, a Sas Szállónak, a hajdani földesurak körében megnyilvánuló közkedveltségét, amikor azzal biztatja Kói komáját, hogy a fa odvában elrejtező méheket a pipa füstjével és a baltával való ütögetéssel kicsalogathatja, s Ekkor majd kijönnek a' méhek ,s á kasba Szállnak, mint Váradonn az Urak a' Sasba. A verses adoma szerzőjét név szerint sajnos nem ismerjük. Keletkezése mindenképpen a debreceni Kollégium diákjainak köréhez köthető, verselése, deákos kifejezései miatt, s azon profán ok miatt, hogy az utókor számára a kollégiumi kéziratos gyűjtemény irodalom eme kötetét, Debreceni gyűjteményként tartják számon. Csupán a feltételezés szintjén megkockáztatható, hogy a szerzők között számításba jöhet a korabeli böjti lelkészek némelyike, köztük pl. Imre József

16 vagy fia, Imre Sándor, aki a debreceni református főiskola jó nevű magyar nyelvészeti tanára volt, akit a magyar nyelvészet terén szerzett érdemeiért, akadémiai tagsággal tiszteltek meg. Miután a kéziratos gyűjtemény 1833 előtti időből való, így a vers keletkezése is az azt megelőző időre datálódhat. Szerzőként szóba jöhetnek azon diákok is, akik böjti legációjuk során ismerkedhettek meg a nép körében keletkezett prózai „zaftos" történettel, s megverselték. De keletkezési körülményeit tekintve az is lehetséges, hogy ennek hiányában költötte a verses adomát a helyi két nagy földesúr szórakoztatására, valamelyik nagyobb successust remélő jól verselő legátus. 12 OSVÁTH Pál, 1996. 174. 13 OSVÁTH Pál, 1996. 175. 14 Uo. 15 MÓDY György-NYAKAS Miklós-RÁCZ Zoltán, 2000. 250. 16 Imre József 1826-tól volt lelkész Bojton. - OSVÁTH Pál, 1996. 175.