Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Szabó Anna Viola: „Kitűnő kvalifikációi vannak a hősi szerepekre”

nózissal kábítva el őket, valaha volt idegen kém, erős akcentussal, törpe szol­gájával közös, idegen nyelven beszél, vörös béléses fekete köpönyeget visel, melyet többször látványosan felmutat, végül az elmegyógyintézet-vezető (!) ro­kona holland (!) nevet visel, úgy hívják: dr. Van Ee. Az elemek ezekben a fil­mekben már csak funkciótlan egzotikumok, a történet szinte másból sem áll, csak ezek egymás mellé sorakoztatásából, tartalom és értelem nélkül. Egy ekkoriban adott interjúban az őt faggató gondolatmenetét, mely a Drakula áldásos vagy átkozott hatását taglalta: „...talán a Drakulának köszönhető az, hogy..." - így szakítja félbe: „Hogy van miből élnem." 41 A Halálos rémület azonban, ha ázsióját nem is növelte, mégis érdekes lehet a magyar néző, a Lugosi sorsa iránt érdeklődő számára. Az idegen nyelv, ame­lyen a kis törpéhez Lugosi beszél - mi is lehetne más - a magyar. A szöveg nyilvánvalóan nem szerepel a forgatókönyvben, Lugosinak idegen nyelven kel­lett szólnia - s ő a sajátján beszélt (amely, láttuk, szintén a figura azonosít­hatóságát szolgálja, hiszen egyenlő volt magával az „idegenséggel": s éppen Lugosi révén lett azzá): „Mit csináltál? Rossz fiú! Gyere, ülj le! Majd adok én neked! Ülj le, és ne mozdulj!" halljuk a pergő nyelvű szidalmat: csak angolul esett olyan nehezére kimondani a szavakat, hogy lassúsága fenyegetően ha­tott. Amikor pedig a hipnózisból kell felébresztenie a szobalányt, ezt a vajákos szöveget suttogja a fülébe: „Foglaljatok helyet itt mellettem, / Hadd felejtsem el, hogy férfi lettem, / hogy vállamon huszonöt év van már..." Petőfi sorait hallva a magyar nézőnek, Lugosi tragédiája ismeretében, meg­szakad a szíve, a kultusz ápolójának pedig újabb bizonyságot szolgáltat a go­nosszal való azonosságára. Ehhez a kultuszhoz mindazonáltal hozzátartozik az a legenda is, hogy a pénzéhes hollywoodi sikergyár zárta őt be szerepébe, pedig leküzdhetetlen akcentusa éppen olyan fontos volt mellőzöttségében, mint integrációra való képességének teljes hiánya. A szomorúan Petőfit szavaló színész egész életé­ben magyarként élt Hollywoodban, s egész életét annak keservével élte le, hogy nem lehetett magyar színész. (Bár a rejtélyek közé tartozik, hogy 1926-os am­nesztiája után miért nem tért haza - felmérte talán, hogy a Nemzetiben to­vábbra sem lehet főszereplő, míg Amerikában igen? Vagy az ekkor még meg nem ismert lehetőségek kihasználása vonzotta - később a sikerek, aztán a betegség, majd életkora, az ismételt újrakezdés lehetetlensége tartotta vissza? - soha nem tudjuk meg.) Számos esetben játszott ugyan az amerikai szín­padokon sikerei idején is - többek között Lucifert... amely szerep ismerete szin­tén számos támpontot adhatna a gonoszt Lugosi jellemében kereső híveinek -, de az mégsem volt ugyanaz, mint ha a Nemzeti színpadán szavalhatott volna. 41 Hollywoodi riválisok: Karlqff kontra Lugosi. Jeff Miller filmje. Passport International Productions, 2000.

Next

/
Oldalképek
Tartalom