Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)
Szabó Anna Viola: „Kitűnő kvalifikációi vannak a hősi szerepekre”
hatott ki áttételesen a filmre, a többi szereplőre, a rendezőre. Hollywood azonban talán éppen a hatalmas siker miatt nem volt hajlandó meglátni Lugosiban a színészt. Akkor és ott, a fellángoló horror-őrületben a gépezetnek egy rémre volt szüksége - s ha ő nem vállalta, hát egy másikra. Lugosi színészi büszkesége elutasította a Frankenstein Teremtményének eljátszására szóló felkérést, hiszen a maszk alatt nem látszott volna az arca - de csupasz arcára ráégtek Drakula vonásai. Bár soha többé nem öltötte magára a vásznon e szerepet (csak egy paródiában), ezután már csakis azért alkalmazták, mert megjelenése a képen, neve a plakáton a rémület asszociációit és kellemes ígéretét keltette a nézőben. Ahogy Bogart nem lehetett szerelmes lovag cinizmus nélkül, mert a közönség rögtön gyanakodni kezdett volna 37 - ugyanúgy nem lehetett Lugosi orvos, tudós, pszichiáter, mágus, szolga vagy akár cigányember anélkül, hogy a rossz előérzetét ne hordozta volna. Hollywood és a nézők skatulyájából nem volt menekvés. Lugosi azonban színész volt, tehetséges, ambiciózus és törekvő színész, mint láttuk, az ő egyénisége nem elégedett meg azzal, hogy önmagát jelenítse meg a vásznon - főleg, hogy ő tudta (ha a közönség nem is akarta ezt elfogadni) -, hogy nem annak látják, aki valójában. Lugosi nem akarta az ízlést kiszolgálni, szerepeket és sorsokat szeretett volna a vászonra vinni - nem akart Hollywood bábja lenni. Ha nagy néha, mint a Poe-adaptációban, 38 alakításra volt lehetősége, élvezettel vetette bele magát a veretes mondatok pátoszos szavalásába - de ezt is csak mint Drakula-rekvizítumot, mint az őrület jelét voltak hajlandók elfogadni rendezői. Hollywood nem kért Lugosi ajánlatából - meg se próbálta „Bélát" másmilyennek láttatni, mint amiként már bevált. Amikor pedig a horror-láz elmúltával Universal-beli szerződését nem újították meg - alig öt év után! Lugosi végleg a B-film-rendezők karmai közé került. A harmincas évek második felében nagy filmben már csak mellékszerepeket kapott, de hatalmas életmüvében (62 film a Drakula után!) összességében is kevés a maradandó alakítás, hiszen a másodvonalbeli filmekben sem volt szükség másként rá, mint Drakulára: ezeket a filmecskéket az ő nevével adták el, a gyenge történetekben a Drakula elemeit variálják több-kevesebb sikerrel. A hulla eltűnik 39 című kései filmben tudós hajlamú grófként (!) százéves felesége szépségét fiatal lányok vérével (!) tartja frissen, apró, gnóm szolgák veszik körül, akik mesternek (!) szólítják, koporsóban alszik (!), hipnotizál stb. A Halálos rémületben 40 külországból hazaérkezett mágus, aki embereket tüntet el mutatványaiban, hip37 CASTELLO: i. m., 186. 38 Lew LANDERS: The Raven (1935). 39 Wallace FOX: The Corpse Vanishes (1942). 40 Christy CABANNE: Scared to Death (1947).
