Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)
Kabdebó Lóránt: Az Einstein-szindróma Szentkuthy Praejében
Einstein által keresett abszolútumra is rá tud kérdezni. Gondoljunk a Benn és T. S. Eliot között feszülő vitára, vagy Ezra Pound szövegszerkesztői bravúrjaira, A tragic joy yeatsi elvére. Ugyanezt ugyanabban az időben a magyar próza csak szétválasztottan tudta prezentálni. Külön kérdezett, és külön teremtette meg a válaszolás helyzeteit. A Prae szövegezője kétféle szövegkeresői eljárásba kapcsolódott. Az első utazást átélő kérdezésmód olyan szókapcsolati rendet választott ki a maga számára, amely a személyes létezést az univerzum állandóan változó eseményeivel összekapcsolva képes volt leírni. A szavak mondatba fogva az elszabadultság állapotát ragadták meg. A kérdező-író úgy szervezi a csalimeséket, mint az egyes ember bizonytalanságának dokumentumait és egyben az univerzum alakulásfolyamatának részeit. A második utazást átélő feleletkényszer a tridentinum abszolútumképét fogja a szövegbe, a csillagmindenségtől az ásványi létig összerímelő univerzum és a személyes létezés determinizmusát fogalmazva meg a mondatokban. (Hadd utaljak itt a kései Szentkuthynak Dobos Marianne Az Isten tenyerén című könyvében szereplő interjújára 3 , és hadd vessem fel: T. S. Eliot Angliában bekövetkező katolizálása és a Prae angliai klerikus helyszíne térben és időben összeköthető.) És mi követi a Prae-t? Az egyetlen metafora felé, valamint a Fejezet a szerelemről. Az abszolútum keresése, és az etikai szélsőségek összefogása a keresztény elkötelezettségen belül. Utóirat: A Prae kétféle mondatszerkesztésbe kötődő érzékenységének ikerpárja Határ Győző Heliáne című prózája, a maga hasonlóan kétfelé kötődő szövegszerkezetével, amely ugyanezt a kinyílást és visszarendeződést teremti újjá, de nem a tridentinum keresztény szellemiségében szerkesztve egybe, hanem a hellenisztikus világ pogány és agnosztikus vonzásköréből válogatja a maga mondatszövési metódusait. És ez jelezheti, hogy a Prae nem egyetlen vállalkozása a korabeli magyar prózának. Éppen a különbözésük ellenére feltűnő kérdezői és válaszadói mondatszerkesztő hasonlóságuk jelzi megjelenésük izgalmas korszerűségét. De ez majd egy újabb fejezet lehet. 3 SZENTKUTHY Miklós: Életem lényege a csodálkozás. In: DOBOS Marianne: Isten tenyerén. Literátor Kiadó, Bp., 1995. 269—276.
