Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)
Kabdebó Lóránt: Az Einstein-szindróma Szentkuthy Praejében
JCabcfebó ßorani Az Einstein-szindróma Szentkuthy Prae-jében %^Jxmj\ éves, mint én most. Átérezhetem az idő változását felette. A történelem megszakadását és újraforradását. Kétféle nem értést, és utóbb többféle félreértést. A Prae-ről beszélek, amely íródott, hogy önmagában be is záródjék. Máig a legtöbb, amit a másodmodernség a magyar prózában megteremtett, amely annyira visszariadt újításaitól még a vajúdása során, hogy amikorra megszületett, máris egy visszalépést is magában foglalt a klasszikus prózamodellek felé, Nem a történelem zárta be lehetőségét, hanem maga a szerző, aki szabadasszociációk megszerkesztőjeként - napi ingamozgásos penzumokban - kezdte papírra vetni szövegét, hogy azután moralista regényíróvá alakuljon, a természettudományos kalandozás és mondén szövegelés helyett a filozófiát adaptáló regényben-meditálás hagyományos útjára térjen. A váltás a teljes textúra 2/3-a után következett be, az aranymetszés szabályaira ráérezve. Történt mindez a harmincas évek első felében, kétfajta nyugat-európai utazás szellemi naplójaként. Az első utazás végigvezet a mondén és a gótikus Európán. „Apikával" járja a katedrálisok helyszíneit, és - szokásos öregkori nagyotmondásával - csak azért nem látott többet belőlük, mert az emberiség nem épített még többet az úgynevezett középkor évszázadaiban. A gótikát követi, a csodamód bezáruló íveket, amelyek éppen bezárulásukkal vezetik a szellemet a kinyílás végtelenébe. Szentkuthy nem művészettörténész, nem a hagyományos humán orientáció megszállottja. Nem a múlt szöveguniverzumának továbbszövője. Számára a gótikus Európa egy gondolkozási modell csupán: egy képlet, amely újabb és újabb egyenletek megoldása felé irányítja. És itt jelenik meg - mindezzel párhuzamosan - a regény mondén hangneme, a képzeletbelileg megélt, a nagy háború utáni félvilági szellemi és magatartásbeli világérzés, amely éppen a világ megszerkesztettségét kérdőjelezi meg. „1928-ban húszéves koromban Apámmal hatalmas körutazást tettünk Európában. [...] »Mindent« felfaltam: várakat és katedrálisokat, könyvtárakban egzisztencialista bölcseletet, matematikát, csillagászatot s legmodernebb elméleti fizikát, mélylélektant, mitológiát. Nagyvilági mulatók, teológia, a nődivat, ultramodern építészet, a történelmi múlt komédiái, nők és szerelmek, képkiállítások, koncertek naponta: ez
