Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Gulyás Pál: Protestáns és római katolikum

és csak, miután azt ott megbeszélted és elintézted: próbáld a dolgot nyél­be ütni. Amíg egy szép és nemes elgondolás elér a megvalósulásig, sokszor több munka és több idő kell, mint azt eredetileg gondoltuk. Ez se a ked­vet, se a jóakaratot, se a bizalmat ne csökkentse! Eddigi találkozásaink felejthetetlen kedves emlékében és további ba­ráti együttműködésünk biztos tudatában Téged és a debrecenieket mély­séges ragaszkodással és tisztelettel köszönt Pfeiffer Miklós Pfeiffer Miklós - Gulyás Pálnak Kassa, 1940. márc. 20. [Távirat] 24 Pápa helytartója Debrecenben Lindenberger. Ott az ő szava számom­ra irányadó. Egyik fő erőforrás az engedelmesség. Terveinkre is ez hozza Isten áldását, még akkor is, ha azokat keresztülhúzni látszik. Hűségesen szerető barátod Miklós Gulyás Pál - Németh Lászlónak Debrecen, 1940. márc. 20. [Részlet] 25 Ápr. l-jén (bolondok napja!) Pfeiffer M. előadása lett volna esedékes. Révész Imre is vállalta a részvételt: Ut omnes unum sint. Pfeiffer: Magyar­ság-hit és Isten-hit. Ősi protestáns - és ősi katolikus kórusok. Debrecen nagy szintézise. S íme, a terv terv maradt! Miért? Hadd szolgáltassak igazságot a Szerdai fogadónap írójának: dr. Lindenberger János, 73 éves, 90-100 kilós, aranyszemüveges, kitűnő, sima modorú, babaarcú aposto­li kormányzó úr őméltósága, akinek a Hierarchia elvéből kifolyólag Pfeiffer bejelentette a szereplést, elgáncsolta az ünnepélyt. „Nem idő­szerű" - ezt táviratozta vissza, s még mást is levélben, amelyet sűrű ho­mály fed. Tegnapelőtt „drámai" beszélgetésem volt az apostoli Kormányzó Úrral, folyton a regényedre gondoltam. Sima volt, mint a kígyó. Azzal kezdte, hogy annyi sérelem érte a katolikusokat Debrecenben (...) Nem­24 A távirat szövegét a folyó írásnak megfelelő módosításban közöljük. 25 A teljes levél, valamint benne Pfeiffer Miklós táviratának szövege megjelent: Egy ba­rátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése. Sajtó alá rend., jegyz.: Gulyás Klára, Merva Mária. Bp., 1990. Petőfi Irodalmi Múzeum.

Next

/
Oldalképek
Tartalom