Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)
Dankó Imre: Az Ady-fejfa sorsa
val a Debreceni Reggeli Újság szerkesztőségében. 7 Zoltai az újságírás-, szerkesztés elé helyezte a történeti, történeti néprajzi kutatásokat, s mint igen szorgalmas, nagyon eredményes levéltári kutató vált ismertté. Sem újságíró, sem újságszerkesztő korában, sem később, már mint levéltáros, történeti kutató sem csatlakozott a hangoskodó, mulatozó társakhoz, hanem a tudományos kutatás aprómunkájába elmerülve igyekezett elsősorban a saját maga, aztán helytörténeti búvárkodásaival Debrecen városa, a magyar történettudomány hasznára lenni. Nem volt harcos természet, sokrétű és kitartó munkával igyekezett boldogulni. Köztudott, hogy Ady és Debrecen városa között nem kis feszültség támadt Ady Debrecent leértékelő nyilatkozatai, cikkei miatt. A debreceniek nagy része igen felháborodott Ady sorozatos „Debrecen-ellenes" cikkein. Többek között hatalmas, dörgedelmes vita alakult ki a Debrecent Ady szemével látók és a „minden haladásra képtelen, maradi, minden újtól irtózó", mondjuk „konzervatív" debreceniek között. Hát bizony alaposan ellátták a debreceniek Ady baját, mindenféle vádakkal illették, sértették, bántották. 8 A mind élesebbé és kiterjedtebbé vált hírlapi vitába Zoltai Lajost is „bekapcsolták". Zoltai azonban nem lett Ady gátlástalan szidalmazójává. Különösebben nem kedvelte ugyan Adyt, de nem is gyűlölte, sőt sok mindenben igazat adott neki. Ady viszont nagyra becsülte Zoltait, nagyon elismerően nyilatkozott róla és tudásáról: „nagy tisztelettel hajlok meg az én első újságíró mesteremnek, Zoltai Lajosnak tudása, egyénisége előtt, és hiszem, hogy más volna, sokkal reményesebb Debrecen, ha sok Zoltai Lajosa volna." 9 Adynál sokat vethetett a latba Zoltai sokoldalúsága: nemcsak nagyszerű tudós-kutató volt, hanem igen jól tudott rajzolni és festeni. Sajátos tárgyunk szempontjából Zoltai Lajos rajztehetsége, fejlett művészi készsége és néprajzi érdeklődése kerülnek előtérbe. Még közelebb kerülve tárgyunkhoz el kell mondanunk, hogy többek között a temetők, a debreceni temetők művészetét is kutatta. A sajátos debreceni fejfákban találta meg a debreceni népművészet talán legszebb megnyilvánulásait. Számos fejfa-rajzot ké7 Erről a „találkozásról" készült (1898. dec. 2.) fénykép nemcsak Sőregi Zoltai életrajzában szerepel, hanem minden Ady és Debrecen tárgyú kiadványban megtalálható. SŐREGI János i. m. 231. A nevezetes fotóról Menyhért József rajzot készített. Tóth Béla Ady és Debrecen 1896-1899. (Debrecen, 1979) című kiadványában ez a Menyhért József-féle rajz szerepel. 8 Az Ady-Debrecen-vitáról először nem kisebb tudós számolt be, mint Földessy Gyula a Szemelvények Ady váradi cikkeiből című tanulmányában (Ady Múzeum II. k. Bp., 1924. 87-131.) A vitának rendkívül jó, gondos, alaposan annotált bibliográfiáját Szabó Sándor állította össze Ady és Debrecen (Debrecen, 1977) című munkájában. Az annotációkból jól megismerhető Zoltai Lajos egyénisége, Adyhoz fűződő kapcsolata is. Sok érdekes adatot szolgáltat Tóth Béla idézett műve is. 9 (a. e.): Várad és Debrecen. Válasz egy apológiára. Nagyváradi Napló, 1902. augusztus 13. Közli: Ady Endre Összes Prózai Müvei III. Budapest, 1957. 124-126.
