Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)
E. Csorba Csilla: „Nem vén az, csak öreg”
kai terhelt, meleg ruháiba takarózó ember képe. Réti jó megfigyelő képességgel időzik el Herczeg öltözetének választékosságán, tartásának lazaságán, könynyedségén. E festmény friss, pillanatszerűségével hat, ugyanakkor kiváló karakterérzéket is sejtet. A kézelő, a mellény és az ingnyak kivillanó fehérsége a meleg barnák tónusegyvelege festőileg is kiválóan megoldott feladatot mutat. A Jókai-festmény készülésének időpontja egybeesik az író életében bekövetkező életmódváltással, Nagy Bella színésznővel kialakult intim kapcsolatának a nyilvánosság előtt még rejtett időszakával. Az író oldaláról az indíték talán az lehetett, hogy titkos ajándéknak szánta leendő feleségének. Herczeg Ferenc portréja és Jókaié is szerepelt a Műcsarnok 1899. év végi kiállításán a nagybányaiak termében, a kiállításmegnyitón Jókai is részt vett új nejével. 21 Tény, Nagy Bella ezt tartotta Jókai legjobb arcképének, s ez a festmény volt az, amelyiket legtovább tartotta magánál, a lakásában. 22 A festményről, pontosabban arról, hogy Réti is festett róla „egy nagyon jó portrét" - Fesztyné Jókai Róza is megemlékezett. Ugyané cikkben jellemzi Jókai - Réti képén is felismerhető - ülésmódját Róza: „Sose ült emelt fővel, egyenes derékkal. Sőt kissé hajlottan, egy vonalba simulva székével." 23 Réti István, hogy a tartást, a vonásokat híven fesse meg, néhány fényképet készített az íróról. Az első kettő alig tér el egymástól, némileg a fej tartása, a pillantás iránya módosul. A harmadikon viszont kissé mereven, de méltóságteljesen, egyenesen ül Jókai, keze combközépig látszik. A fotók használata vázlatszerepben, emlékezetfrissítőként a kor festőinél bevett szokás volt, gondoljunk a nagy portretistára, Franz von Lenbachra vagy Franz von Stuckra, akiknek hagyatéka több ezer felvételt, pontos festményelőképeket őrzött meg. 24 Jókai mint amatőr festő szintén tisztában volt a fénykép utáni festés gyakorlatával, regényeiben is említést tesz róla: „És végül egy pompás olajfestmény, melyet Elemér fényképe után fog készíteni egy bécsi festő" - ismerhetjük meg Jókai jártasságát a fénykép mint forrás előnye és hátránya viszonyáról a Szerelem boíond/atban. „Nagyon szép, nagyon finom munka, csakhogy a kéz kissé el van rajzolva, a világos háttér nagyon barnítja az arcszínt, amit különben is 21 Réti szerethette a Herczeg Ferencet ábrázoló háromnegyedalakos portrét, mert annak kisméretű reprodukcióját később is az asztalán tartotta, lásd az 1904 körüli fotót a Nagybánya művészete című katalógusban. Magyar Nemzeti Galéria, 1996. 18. 22 Jókainé Nagy Bellánál maradt műalkotásokról említést tesz a Világ 1911. okt. 15. 14. és a Magyar Hírlap 1935. jan. 6. 31. száma, mindkét esetben említik „életnagyságú portréját Réti Istvántól". Nagy Bellával ellentétben Bródynak nem tetszett az arckép: „A kép pedig - hiába van gyönyörűen megfestve, és bár alkotója Réti, nem jó... Az arcának a főjellege is csak félig van meg benne." BRÓDY S: Jókai feje, 93. 23 FESZTYNÉ JÓKAI Róza: Jókai otthona. In: Az Est Hármaskönyve, 1925. 262. 24 Fotografische Bildnisstudie zu Gemälden von Lenbach und Stuck. Museum Folkwang, Essen, 1969. ; Franz von Lenbach. Sonnenbilder und Portraits. Neue Pinakothek und Schack Galerie, München, kiállítás, 2004. május-augusztus.
