Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Ratzky Rita: „A lehullott csillag fennmaradt sugára”

az, ami a leginkább érdekelte korábbi és későbbi életrajzíróit. 1 Nehéz volt-e a teher, az apai örökség, gyenge a jellem, kicsi a tehetség? Vagy csak kegyetlen a sors, ami elképesztően rövid időt, nem egészen 22 évet hagyott az életre, a felnövekedésre, tervei kialakítására, megvalósítására? Jelen írásunkban elsősorban Petőfi Zoltán szépirodalmi tevékenységébe próbálunk betekinteni, és annak hatását keresni, amelyet az apa élete és élet­műve gyakorolt a fiúra. A második részben pedig Petőfi Zoltán mindeddig pub­likálatlan, többségében meráni gyógykezelésekor írt leveleiből próbálunk íze­lítőt adni. A levelek Toldy Józsefhez szóltak, aki Petőfi Zoltán utolsó gyámja és örökségének gondozója volt. 2 I. Petőfi Zoltán legigazabb barátai Dolinay Gyula szerkesztő és Beliczay Imre orvostanhallgató voltak. Dolinaynak írja Meránból 1870. február 5-én: „Igazi barátod Zoltán del Petőfi. Volt: diák, színész, gazdász, naplopó. - Most költész. Leend: Minden lehet!" A levél olvasójának akaratlanul is eszébe jutnak Petőfi 1842. július 7-én Szeberényi Lajosnak írott sorai: „igaz barátod (jelenleg) Petrovics Sándor ta­nuló, (hajdan) Rónai színész, (jövőben) Sió színész és literátor." Zoltán elvben ismerhette ezt a Petőfi-levelet Szeberényi Néhány év Petőfi életéhői című munkájából, amely 1861-ben jelent meg Szegeden. Petőfi Zoltán országjárásaiban, azaz tanulásának, élete színtereinek gya­kori váltogatásában az apjára ütött. Erre nemcsak iskolai dokumentumai, számos helyről küldött levelei, hanem a Vörös kötéses jegyzőkönyve is szolgál­tat bizonyítékokat. Ez a notesz az OSZK Kézirattárában található, amelynek anyagából már Irányi István említett könyve is tallóz. Tehát Zoltán bejegyzése szerint: „Pest, Szarvas, Kőrös, Szeged - deák, - Nagyvárad, Debrecen, S. A. Újhely, Kecskemét - színész. Buda, Csaba, Gyula, Körös - mulatozás." 1 Szana Tamás, aki az első terjedelmesebb Szendrey Júlia-életrajz írója, megírta emlé­kezéseit Petőfi Zoltánról is, Vutkovics Sándor kismonográfiát jelentetett meg róla Pozsony­ban, Déri Gyula a Petőfi-könyvtár sorozatban megjelentette a kortársi emlékezésekre, hi­teles forrásokra egyaránt építő munkáját, amelynek függelékeként műveiből is közölt (fő­képpen verseket). Irányi István különösen a szarvasi tanulóévekre fordítva alapos figyel­met, minden eddiginél alaposabb monográfiát adott ki Petőfi fiáról. Alapos betekintést nyújtott az OSZK Kézirattárának Petőfi Zoltán-kézirataiba. A szépirodalmi feldolgozások közül érdemes megemlíteni Krúdy Gyula Zoltánka című drámáját és Pethő György a Mária­nap című filmhez készült forgatókönyvét. 2 A levelek a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában találhatók. 1993-ban Fésűs Erzsé­bet, Toldy József ügyvéd Amerikában élő rokona ajándékozta a múzeumnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom