Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Bényei Miklós: Az erdélyi múzeumi gondolat a reformországgyűléseken

temény őrének kérdésével. A felügyelő országos választmány létszámát kilenc főre emelték, és változatlanul ragaszkodtak ahhoz, hogy - bár a rovatolásból kimaradnak - a szász nemzet is képviseltesse benne magát. Az elhangzottak alapján jóváhagyták azt a követelést is, hogy a fejedelemségben lévő nyomdák nyomtatványaikból egy-egy példányt ingyen adjanak át a múzeumnak.

29 Az országgyűlési vita élesen felszínre hozta az „országos" és a „nemzeti" jelleg értelmezésének problémáját. A többség az „országos" jelzővel azt kívánta kifejezni, hogy a múzeum az egész ország díszére van, az ország minden polgára által használható, és az ország, azaz az országgyűlés közvetlen felügyelete alatt áll. A szászok viszont úgy vélték, a kolozsvári múzeum nem lehet országos, mert csak a magyar és székely nemzet, a nemesi rend érdekeit szolgálja.

30 A közvélemény egyébként rosszindulatot látott a szászok ellenzésében; fellépésüket annak tulajdonították, hogy a magyarság szellemi emelkedését akarják gátolni.

31 1843. január 3-án megválasztották a múzeum igazgatóválasztmányát.

32 Január 11-én kezdték el a törvényjavaslat, a felirat és a kísérő tudósítás tárgyalását. A szászok is ekkor adták be már korábban bejelentett különvéleményüket, az uralkodó elé juttatás végett.

33 A következő napok közjogi tusakodással és a Gubernium (a Főkormányszék) véleményének kikérésével, illetve megbeszélésével teltek.

34 Majd január 17-én - a törvényes rend szerint - a kiigazított feliratot, a törvényjavaslatokat és a szász ellenvéleményt átküldték a kormányszékhez és átadták a királyi biztosnak.

35 A diéta vége erősen közeledett, de a rendek hiába várták a megerősítő királyi választ. Ennek hiánya az egész múzeumügy bukásával, a múzeumi gondolat kudarcával fenyegetett. Ezért 1843. február l-jén Teleki László gróf indítványozta: az országgyűlés maga rendelkezzen a határozatok minél célszerűbb sikeresítéséről.

36 Február 3-án Teleki László megismételte a javaslatot, mondván: a törvénycikk csak az alapítók neveinek megörökítését szolgálja (a decem29 Erdélyi ogy.jkv. 1841-43. 555-557. 30 MIKÓ Imre: Erdélyi Múzeum-Egyesület. In: Erdély öröksége X. Két ország ölelkezése, 1791-1867. Bp., [1940]. 255-256. 31 Harc és háború országos teremünkben. In: Erdélyi Híradó, 1843. jan. 17. 27. 32 Erdélyi ogy.jkv. 1841-43. 571-572. A titkos szavazás eredményét január 7-én ismertették: uo. 575. 33 Erdélyi ogy. jkv. 1841-43. 589-590. A szász dokumentum szövege: Különvélemény, melíyet á szász törvényhatóságok követei á múzeum, színház és országos terem iránti országos végzés ellen beadtak. In: Erdélyi Híradó, 1843. jan. 20. 37-38. 34 Erdélyi ogy. jkv. 1841-43. 590-593., 596-598., 601-602., 607-609., 613. 35 Erdélyi ogy.jkv. 1841-43. 613., 617.; Erdélyiogy. irományai 1841-43. 310-312., az országos múzeum iránti törvényjavaslat: 312-314., a különvélemény: 317-320., a kísérőlevél a királyi biztoshoz: 321. 36 Erdélyi ogy.jkv. 1841-43. 721.