Nagy Pál - V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997)

I. Történeti rész - Papp József: A tímárság élettere Debrecenben

A városi tulajdonú intézményben az 1795-96. években folyt nagyszabású építkezések során a szálloda és vendéglő udvarán a szekérszínben alakították ki a város első állandó "színházát". 32 1811-ben a fogadó és a szekérszín is tűzvész áldozata lett. Az épületek felújítása után 33 újból kedvelt találkozóhellyé vált fogadóban emlékezetes esemény lehetett az - a város vezetésének is komoly gondot okozó - 1835 és 1845 közötti időszak, amikor szerte Magyarországból, itt rendezték találkozóikat a lázongó kalapos legények.

34 A földszintes épületre 1863-ban a város neves építőmestere, Vecsey Imre építi rá az emeleti részt. 35 Az elegáns szállodát és telkét, 1876-ban adományozta a város az újonnan kialakított Hajdú vármegyének. Az épületegyüttes, a helyére tervezett új vármegyei székház felépítéséig - még közel 3 évtizedig - megyeházként funkcionál. 2. ) A jól csengő "Fehérló" nevet a Piac utca 22. sz. alatti (Kossuth utca sarok) telken álló épületben működő vendéglátó hely vette fel a századforduló táján. Az itteni fogadó egy évtizednyit működött, amíg a Takarékpénztári székházépítés miatt a régi házat el nem bontották. 36 3. A Hunyadi utca 1. sz. alatti tímárszékházban, a Krausz Gyula által bérelt szálloda 1913-tól kezdődően hirdeti magát Fehérló néven. 37 A vasútállomás környékén létesült kisebb-nagyobb vendégfogadó helyek között az ötszobás szálloda viszonylag olcsó áraival tűnt ki. Bizonyára ez magyarázza meg, hogy a vele szemközt működő 28 vendégszobás "Royal" szálloda (Hunyadi utca 2. sz.) konkurenciája ellenére is fenn tudott maradni. Aranybika Szálloda (Piac utca 11. sz., majd 11-15. sz.) Debrecen város évszázados múltú híressége a nevezetes "Aranybika"

38 gyakran adott helyet a helyi iparos társadalom fényes összejöveteleinek. A Piac és Nagy Új (a későbbi József királyi herceg utca) sarkán élt 1536-tól a város egyik legmódosabb gazdálkodó és állattenyésztő famíliája a Bika család. A majdani fogadó két utcára néző telkét a rajta állt földszintes házzal, árverésen szerezte meg a város Bika Bálintnétól, 1690 táján. A haszonbérletbe adott telken 1699-ben kezdte meg működését a vendégfogadó. Ekkor 4 vendégszobát, ivóhelyiséget és a vendéglős lakását tartalmazta a ház, amelyre 1799-ben húzták fel az emeleti részt. Falára 1808-ban szerelték fel a bikát formázó, vasból készített cégért, ame-