Nagy Pál - V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997)

I. Történeti rész - Papp József: A tímárság élettere Debrecenben

A múlt századi házszámozás Debrecen árkon belüli telkeit az elmúlt század közepén teljes körűen számbavették és kialakították a századvégig érvényben maradó házazonosító rendszert. A városháza telke lett az 1. sorszámú és folyamatos számozással kifelé haladva, valamennyi belterületi ingatlan önálló számot kapott. A nyilvántartásokban az utca neve és ez a telekszám együttesen adta a házszámot. (Pl.: a két utcára nyíló 2307. sorszámú mai "Tímárház" akkori ingatlanát a Tímár utca 2307. sz. és a Cser utca 2307. sz. egyaránt azonosította.) A nyilvántartás már pár évtized elteltével sem tudta ésszerűen követni az ingatlanváltozásokat, mivel - pl. telekosztás miatt - a meglévők közé újonnan beékelődő ingatlan a soron következő legmagasabb sorszámot kapta. Miután az utcanevek körében is teljes volt a zűrzavar, így a város vezetése elhatározta az anomáliák felszámolását. Éppen száz évvel ezelőtt lépett életbe az új, ma is használatos házszámozás. A város belterületén valamennyi lakott utcának nevet adtak (részben átnevezéssel). Nagyrészt ekkor szüntették meg a kettős (pl.: Kis- és Nagy- kezdetű) utcaneveket. A házszámozást a Nagytemplom, illetve a Piac utca felől, vagy az abból kiinduló hat nagy utca felől kezdték. Innen kifelé haladva - a ma is élő rend szerint - a jobb oldalon a páratlan, a bal oldalon a páros számokat alkalmazták. (Az előbbi példánk szerinti 2307. sz. telek a Teleki utca 6. sz., illetve a Vígkedvű Mihály utca 7. sz. alatt került be az újonnan kialakított háztörzskönyvbe.) A Debreceni Tímár Társulat székháza (Kis Várad, majd Hunyadi utca 1., később Petőfi tér 1., illetve 3. sz.) Az iparosok a nagyhírű debreceni vásárok alkalmával értékesítették termékeiket. A kisebb cégek piacon rakodtak ki, de a nagyobb céhek állandó épületben rendeztek be árusító helyeket a Nagy-Piacz melletti házak valamelyikében. A csizmadia és tímár céhnek a későbbi Első Takarékpénztárral szemben volt árusító színje, mindaddig amíg az, az 1802ben tomboló tűzvészben el nem pusztult. 1808-tól a Piac és a Kis-Uj (Simonffy) utca sarkán álló, úgynevezett "Kardos-ház" adott helyet a két nagyhírű céh remekeinek: a földszintet a tímárok, az emeleti részt pedig a csizmadiák bérelték ki a várostól, évi 1000-1000 forintért. Az épület 1857-ben bekövetkezett összeomlása után a két céh különvált. A csizmadiák a Csapó utca 17. sz. 21 alatt épí-