Nagy Pál - V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997)

I. Történeti rész - Papp József: A tímárság élettere Debrecenben

lekalakítás évében, vagy az néhány évvel megelőzőleg" is temetkeztek. 16 A temető bezárását 1812-ben rendelték el. 17 Cser utca (1897/98-tól Vígkedvű Mihály utca 18 ): A Varga utca déli vé­gét és a Szent Anna utcai kaput kötötte össze. A Bárány és a Félszer Varga utca között, azokkal párhuzamosan mérték ki. Az északi oldalán létrejött telkek alakját a Félszer Varga utcai ingatlanok - "maradék elv" szerint - határozták meg. A déli oldalon szabályosan egyforma ház­helyek jöttek létre. A városrész utcaszerkezetét az elkövetkező mintegy száz esztendő vá­rosrendezése nem érintette. A kertségek bevonásával 1897/98-ban több­szörösére bővült a város belterülete 19 , majd a XX. század 30-as éveire a volt sánc vonalán körutat hoztak létre. A Homokkert sor (majd Homok­kerti utca, 1926 után Wesselényi utca) építkezései megszüntették a vá­rosrész külvárosi helyzetét, de ez sem utcaszerkezetét, sem beépítési rendjét nem érintette, így e változások sem változtatták meg az ittlakók életét. De a nádtetős házak tűzbiztos fedést kaptak és az új épületek mind modernebbek, korszerűbbek lettek. Sőt a bőrkikészítés technológi­ája miatt emeletes épületek is készültek, hogy a száradó bőrnek az eme­leten helye lehessen. A városrészt a II. világháború után lezajló folyamatok változtatták meg gyökeresen. A tímárság nagy reményekkel újraindított termelését a kíméletlen eszközökkel végrehajtott államosítások lehetetlenné tették. A tímárszínek, raktárak és a mesterséghez egykor nélkülözhetetlen, ese­tenként teljesen új épületek elveszítették eredeti funkciójukat. A házál­lamosításokkal pedig olyan emberek kerültek a technológiai épületek­ben kialakított lakásokba, akik talán már azt sem igazán tudták, hogy mi fán is terem a tímármesterség... Az egész városrész sorsa századunk hetvenes éveire pecsételődött meg, amikor megnyitották a már 1898-ban is elképzelt 20 "keleti teher­mentesítő" utat. Az új út e városrészt áttörve vezeti a homokkerti felül­járóra a déli irányba autózókat. A közúti híd felvezető útjai szétszabdal­ták a 160 éves utcarendet. Ma már csak a Varga utca felé maradt meg néhány régi ház és telek, egy keveset megőrizve az egykori utcák hangu­latából. A régi "tímártelepülés" északkeleti részén, immár az új utcák vonalá­hoz igazodva, emeletes házakból álló lakónegyed épült fel. Néhány, múlt iránt fogékony ember jóvoltából, szerencsére megmene­kült a pusztítás elől a ma emlékmúzeumként helyreállított úgynevezett "Tímárház". A Szent Anna utca felől volt Tímár utca elején (ma Nagy Gál István utca) ez a telek és a rajta álló épületek őrzik egy hajdan vi­rágzó, jellegzetesen debreceni lakó-iparnegyed emlékeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom