Nagy Pál - V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997)

I. Történeti rész - V. Szathmári Ibolya: A Tímárház – Kézművesek Háza létrejöttének krónikája

1978-ban a ház kisajátítása után már 'földfelett' várták a Bocskai kerti pincében sorsuk jobbra fordulását, de a végső győzelmet csak képletesen érhették meg, mivel megtört, fáradt rostjai már nem bírták volna ki a teljes kikészítést."

32 „Rekviem et gloria" A kifeszített bőr mellett látható a tímárok speciális bőrfelület-mérője, a kvadrátozó és egy fehér kötény is, aminek ugyancsak meg volt a sajátos funkciója a tímárok közösségében. A kötő ugyanis a mesterség megkülönböztetett ruhadarabja volt, háromfélét viseltek: - a bőrkötőt, a meszes cserzésnél és a húsoló munkánál hordták, - a kék kötőt festésnél, fényezésnél, rekkolásnál és rámázásnál viselték, - a. fehér kötő volt a mesterkötő, ebben tartották a műhelyszemlét, ilyen kötőt kötöttek a kereskedők és vendégek elé is ruházatuk megóvására. Az épület boltíves pincehelyiségében kapott helyet a tímármesterség kézműves szerszám- és eszközanyag bemutatója

33

, amit gazdag fotóillusztráció tesz még szemléletesebbé. A debreceni tímárságnak emléket állító állandó kiállítás 1996. április 24-én nyitotta meg kapuit mintegy a Tímárház - Kézművesek Háza szakaszos beüzemeltetésének utolsó állomásaként. Megnyitása óta - egyéb programjaival együtt - hétfő és vasárnap kivételével naponta 10-18 óráig, szombaton 14 óráig fogadja az érdeklődő látogatókat. A rendkívül alapos és gondos gyűjtő-kutató munka, mely a kiállítás létrejöttét megelőzte és elősegítette a debreceni tímárságra vonatkozó-