Nagy Pál - V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997)
III. Vallomások - Ötvös László: A vallomások elé
Szabó Péter (1897-1992) 1897-ben született. Hajdúböszörményből ötesztendős korában egy Debrecen környéki tanyára költözött a család. Fancsikán libapásztorkodással, a konda őrzésével érdemelte ki a kenyérre valót. Tízéves volt, amikor meghalt az édesanyja. Mosott gatyát, inget hónapokig nem viselt. Iskolapadba a Pacsirta utcai iskolában ült először és utoljára. Három elemivel beállt cselédnek, majd 12 évesen tímárinasnak szegődött Kovács István Teleki utca 82. szám alatti műhelyébe. Szalmazsákon hált, kosztért, ruháért dolgozott napi 16 órát. Tímársegédként már került néhány fillér a zsebébe, s kevéske szabadság is megillette. 1914-et írtak akkor. "Dolgoztam, minta a barom - összegzi Péter bácsi huszonhat évének történetét. De a mondat élete további részére is áll. 1923-ban önállósította magát, s nyolc különböző helyen bérelt műhely után 1940-ben végre a sajátjába költözött, a Vígkedvű Mihály utca 48. szám alá. Bombát kapott a ház '44 szeptemberében, de újból felépítette a házat, amelyben élete munkája feküdt. - Azért hajtottam, hogy öregségünkre nyugalmunk legyen, de Rákosi Mátyás 1949-ben kinyírt bennünket. Először ő - mondja a megtörhetetlen emberekre jellemző visszafogott keménységgel. - Ötven kis tímármester dolgozott akkor Debrecenben és négy bőrgyáros, 15-20 munkással. Akkor egyszerre eltűntek. - Széjjelrombolták a műhelyemet, amit mozdítani lehetett, elvitték. Elfoglalták mind a tíz helyiséget. Húsz évig hatvan forint bérleti díjat kaptam havonta, amit úgyszólván befizettem adóba. 1971-ben megemelték a bérleti díjat, '79-ig vagy 400 ezer forintot fizettek a műhely használatáért. Ötvenkét éves voltam, amikor Rákosi tönkretett bennünket. Nyugdíjam sohasem volt, a bérleti díjból éltünk a feleségemmel. Szabó Péter 1976-ban kérte a Defémet, költözzön ki a műhelyéből. Három évig nem mozdultak. Amikor 1979-ben szanálták a házat - ahogyan Péter bácsitól megtudom - 800 ezer forintot fizettek a Defémnek,