Nagy Pál - V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997)
II. Források - Nagy Pál- V. Szathmári Ibolya: Részletek a Tímár Társulat jegyzőkönyvéből (1945-1950)
Természetszerűen adódik a kérdés: vajon ez a nemrég napvilágra került, a témakör kutatói számára eddig ismeretlen jegyzőkönyv mi mindenre adhat választ, mi mindenre derülhet fény feljegyzése révén. A legelsők között feltétlenül szükséges kiemelnünk, hogy az 19451950 közötti időszakról készült feljegyzések segítségével az egykor nagyhírű, több évszázadon át kiemelkedő szerepet játszó, debreceni tímármesterség léte utolsó korszakáról kapunk igen árnyalt képet. Arról az időszakról, melyet bizonyára a források - s nem utolsó sorban a történeti távlat - hiánya miatt is eleddig nem igen tártak fel a témakörrel foglalkozó kutatók. Ezáltal mindezek a feljegyzések nélkülözhetetlen, forrásértékű dokumentumnak számítanak a további kutatás számára. Bár a könyv a Debreceni Tímártársulat jegyzőkönyve címet viseli, a feljegyzések között megtaláljuk a társulat mellett működő, egyéb szerveződések összejöveteleiről készült jegyzőkönyveket is. így pl. a tímár szakosztály üléseiről, s egy alkalommal az adóközösségi értekezletről 3 készült emlékeztetőket is. Ezáltal még teljesebb képet kaphatunk a tímárság szervezeti felállásáról, a működési rendről, a tagságot érintő és foglalkoztató valamennyi kérdéskörről és problémáról, s azok megoldását célzó rendelkezésekről, törekvésekről egyaránt. Nyilvánvalóvá vált pl. hogy az egymás mellett működő "szakosztály és társulat ügye olyan szorosan egymáshoz tartozik" 4 , hogy a tagok is "úgy látják jónak, hogy ez a két egyesület egy elnök kezébe legyen, mivel így egyik egyesület részéről sem történhetik késedelem ügyeinek elintézésénél." Képet kapunk a társulat tagsággal szemben támasztott elvárásairól, kötelezettségeiről, így pl. a taggá válás szigorú előírásairól, az egykori céhrendszer szigorát megőrző feltételrendszeréről, azaz a társulati jog áráról, a tagdíjak módosításáról, melyekről mindenkor a közgyűlés hozta meg a határozatot. De példát találunk arra is, hogy az elhunyt tag jogát a mester fiára is átírathatták. 5 A tímárság helyzetét - 1945. február 6 - 1950. február 11-ig terjedő időszakban - hűen tükröző és követő feljegyzések többsége arról tanúskodik, hogyan viselték sorsukat az egyre nagyobb súllyal rájuk nehezedő terhek közepette, hogyan őrizték meg emberségüket a legnehezebb, embert próbáló időszakokban is, hogyan segítettek egymáson és másokon is elviselhetőbbé téve ezáltal a legnagyobb nehézségeket is. A tímárok munkáját, működését ezidőszakban nehezítő, korlátozó és szigorító intézkedések, rendelkezések, és egyéb körülmények közül — a teljesség igénye nélkül - csupán néhányra had utaljunk: forgalmi adó bevezetése (1945. aug. 24. 35), nyersbőr zárolása (1945. júl. 14., 30.), az árak emelése körül megjelenő ellentétes intézkedések, (1945. dec. 28. 44.),
