Nagy Pál - V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997)

II. Források - Nagy Pál: Szemelvények a debreceni tímárok életéről és munkájáról a korabeli (debreceni) sajtó alapján (1869-1951)

Rövid Hírek: A "Fehérló" vendéglő egyik pinczére egy vidéki úri embert kétszeres árban akarván megfizettetni: a kapitányi hivatal által megbüntettetett. 1871. augusztus 7. 154. sz. Az iparos tímár ifjúság a "Népkert"-ben folyó 23-án délután nyári tánczvigalmat fog tartani, melyre előre is felhívjuk az érdekelt ifjúság figyelmét. 1872. június 11. 115. sz. Az iparos tímár ifjúság e hó 30-án az árvaház javára rendezi tánczvigalmat a Népkertben. Elismerésre méltó, hogy ifjaink még a mulatság közben is a jótékonyság oltárán áldoznak. E mulatságot a közönség figyelmébe annyival inkább ajánljuk, mivel a tisztajövedelem az árvaház javára fordíttatik. A jegyek a vigalom napján a helyszínen válthatók. 1872. június 18. 120. sz. A magyar ipar érdekében. A debreczeni iparegyesületi takarék és hitelintézet részvényeire szépen folynak az aláírások. Ami valóban örömünkre szolgál, mert a jelen időszakban megindult bank áramlatok közt a fentírt vállalatok örvendetes kivételt képeznek. Míg ugyanis a szédelgés e korszakában vállalt nem természetes szükségérzet kifolyásai voltak, hanem csupán a vállalkozó érdektársaknak nyereségvágya kielégítésére mesterséges úton indítottak meg, a debreczeni iparegyesületi takarék és hitelintézet az ipar érdekei előmozdítása szempontjából tekintve, régen érzett szükség természetes kielégítésére szolgál közegül. Városunk iparos lakossága a művelődés egyik hatalmas biztosítékának, a középosztálynak legjelentékenyebb részét képezi. De eddigelé - valljuk meg - ez osztály érdekei majdnem legkevesebb támogatásban részesültek úgy városunkban, mint általában az országban. A Lajtán túli tartományok folytonosan kiválóbb kedvezményekben részesítették az osztrák ipart, míg a magyar ipar védtelenül hagyatott s kellő támogatásnak nem örvendezhetett. Innen iparosainknak az osztrák ipar által folytonos legyőztetése. A magyar iparnak tehát, mely értelmiség és képesség tekintetében nem enged az osztrák, sőt általában a külföldi ipar képviselőinek sem, erős támogatásra van szüksége, hogy anyagilag segélyeztetvén, képes legyen kifejteni erejét, s iparosaink az idegen verseny ellenében ótalom alá vévén, anyagi és szellemi művelődésünk hatalmas lendületet nyerjen általok.