Krankovics Ilona szerk.: Debreceni festett pergamenkötések (Debrecen, 2002)
Fekete Csaba: A debreceni hártyakötés határkérdései
A klasszikusnak tekinthető, és a mesterremekek által jellemzett stílus folytatódása, előzményei és elágazásai természetesen a határok elmosódását is jelentik. Ha azonban kizárólag csak a fóliáns mustrák külső megjelenését tekintjük igazi debreceni kötésnek, akkor minden más csak utánzat, elkorcsosulás és hanyatlás. A mesterség 19. századi hanyatlását már jórészt Takács Béla könyvei megcáfolták. További részletes vizsgálatára a levélmintás díszítés különféle megoldásai kínálkoznak. Egész sor ilyen kötetet ismerünk már a szakirodalomban. Az egyik debreceni példakötet a meglehetősen ritka átlós táblaelosztás mentén helyezi el a leveles ágat. A rokon megoldások között állítólagos nagyszombati, valamint feltehetően Kolozsvárott kötött Biblia, és más példák kínálkoznak az eddiginél megalapozottabb elemzésre. Ennek a levélmintás kötétípusnak az utolsó ismeretes példája 1942-ben Oláh Gábor részére készült. 8 4 Görög Bibliák Különlegesnek, vagy a stílushatáron túlinak is tekinthetnénk az itt is látható görög nyelvű Újszövetségek csoportját, amelyet szintén jellemez a kevésbé díszes keretezés, és a középmező kereszttel tagolása, valamint a Corpus jelenléte. A hallei Siketnémák nyomdájában készült görög Újszövetségekre különösen jellemző ez a megoldás, ennek alapján legegyszerűbb kijelentenünk, hogy ez csak németországi lehet minden ilyen kötés. Egyébként is mondhatánk, hogy ilyet nem készített a protestáns város könyvkötője. Azonban református Kollégiumban is maradt egy igen hasonló példány, amelynek tábláján ráadásul gótbetűs felirat is olvasható a Corpus mellett. Romhányi ugyan úgy véli erről, hogy némeországi vagy debreceni kötés. Valószínűbb, hogy nem debreceni. Ezt a görög Bibliát a kollégium egyik tanára ajándékozta. Valójában nem tudni, hogy maga köttette-e, vagy bekötött állapotban szerezte, például külföldi tanulmányútján. Mégis valószínűbb, hogy nem tanulmányútjáról hazatérve készíttette Magyarországon (Debrecenben). Ez azonban csak egyik fele a kérdésnek. A debreceni nyomda elszámolásában többször olvashatunk olyat, hogy a piarista atyáknak nyomtattak, vagy kötöttek, és például a Helytartótanácshoz felküldendő nyomtatványokat is különös gonddal bekötötték. Ajándékba (prezentációs céllal) köttetett könyvek között bármikor lehetett egy görög Újszövetség. Hajdodorog (tehát az orthodox püspökség) 7 Ezek az adalékok az 1806-ban szerkesztett Benedek-féle énekeskönyv történetével kapcsolatos (még publikálatlan) tanulmányomból valók. Takács Béla más elképzelést körvonalaz (Gyöngyhímzéses debreceni díszkötések. Debrecen, 1984. 9-14.), amely himnologiai és történeti szempontból a fennmaradt levéltári dokumentumok alapján kiegészítést és helyesbítést igényel. így pl. a Landerer által 1816-ban nyomtatott énekeskönyv nem az 1806-os, hanem még az 1723 óta változatlan „öreg debreceni énekeskönyv" egyik legkésőbbi utánnyomása (iuxta exemplar Debreciniensem, ugyanakkor Kassán is megjelent). Trattner pedig nem 1822-ben, hanem már 1817-től rendszeresen kinyomtatta a Benedek-féle (1806-os) énekeskönyvet, a debreceni privilégium szövegével együtt. 8 Romhányinál bőrkötéses példák: 216 (IX) 1712-ből, 292 (XII) váradi Biblia 1722-ből, 344 (XV) 1731 körüli időből, 369 (XVI) Debrecen, Compactor Céh könyv 1734, 607 (XXIII) 1760, 775 (XXVIII) 17??, 795 (XXVIII) szintén 17?? valamint hártyakötések: 824 (XXX) ez a mi E 631 jelzetű görög Bibliánk, 888 (XXXVII) Gottlieb Michael Schrabs Sopron, Könyvkötük könyve, 14 (XXXIX) Kassán, 1811-ben nyomtatott zsoltárkönyv, Margita Kláráé 1754 szívalakú exlibrissei, amelyről azt véli, hogy a Petőfi Almanach mintája volt.
