Krankovics Ilona szerk.: Debreceni festett pergamenkötések (Debrecen, 2002)

Beöthyné Kozocsa Ildikó: A debreceni festett pergamen típusú könyvkötések kötéstechnikai sajátosságai

könyvgerinc csatlakozásánál a szűkre szabott, nem megfelelő méretű nyílás. A könyvet úgy táblázzák be, mintha bőrkötés készülne, a pergamen mozgásához túl szűk a hely, vagy nincs is nyílás. Mivel a pergamen merevebb, rugalmatlanabb a bőrnél, a jó nyithatóság eléréséhez jóval szélesebb nyílásra lenne szükség. A hibát még súlyosbítja, ha a könyv táblájának vastagságához a belső nyílás sem igazodik. Mivel a pergamen idővel még ridegebbé válhat és összehúzódhat, a használat következtében a nyílás végig repedhet. Az RK65. jelzetű könyv gerincén lent látszik a repedés. További károsodások láthatók az ún. sapkánál, ahol a pergamen berepedezett (10. kép). Másik gyakori probléma a táblák ellenkasírozásának hiánya, vagy nem szakszerű elkészítése. Ugyanis ha a pergament teljes felületén ráragasztják a táblára és ezután a száradásig nem préselik, a pergamen erős húzóhatása következtében a táblák teknősödnek, magukkal húzva és elrepesztve a nyílást. Sokszor még a gerincborítás is deformálódik. Egyik példa erre az RK93. jelzetű

11 kötet. Vékony, hasított fatáblái erősen vetemedettek (11. kép). Gerince szűk, deformált, szinte nincs nyílása. Csak az oromszegővégeket bújtatták át fejnél-lábnál a pergamenen. A restaurálás során az előzékeket lebontotta a restaurátor, a vetemedett falemezeket eltávolította, és merített kartonra cserélte. A pergament lebontva tisztította és puhította, úgy, hogy a puhító oldattal egy filcet itatott át, majd ezt a pergamen borító hátoldalára helyezte. A festékek vízoldhatósága miatt óvatosan kellett a pergament kezelni. A merített kartontáblák összeakasztása után a pergament csak a beütéseknél ragasztotta le, az előzék tükörrésze szintén csak a szélein van leragasztva. így is megelőzhető a pergamen esetlegesen fellépő húzóhatása. A12. kép a restaurált kötetet mutatja be. Az RK98-as biblia

12 előtábláján supralibros látható: B.S. 1759. Érdekessége a kötetnek, hogy az előzékeken magyar nyelvű bejegyzések vannak az 1817-tői 1956-ig terjedő időszak tulajdonosai családtagjainak születési és halálozási időpontjairól. Egy városnév is szerepel a feljegyzésekben: Komárom. A könyvkötő túl szorosan fűzte fel az íveket, ezért a könyvtest gerince idővel deformálódott (13. kép). A könyvtest az előzékkel együtt kiszakadt a kötéséből (14. kép). A restaurálás során a könyvtestet ívekre kellett szétbontani, majd váltott fűzéssel az eredeti módon négy bordára újrafűzni. A nagyon szennyezett pergament olyan alkoholos emulzióval kellett megtisztítani és lágyítani, amely a festékeket érintetlenül hagyta. Mivel a gerinc pergamenborítása nagyon összehúzódott, mindkét nyílásban kiegészítésre szorult (15. kép). A pergamen kötések tárolása. A pergamen igen érzékenyen reagál a környezeti klímaváltozásokra. Az ideális tárolási hőmérséklet 18-20 °C, a levegő páratartalma 55-60%. Az ennél nagyobb mértékű és gyakori változások a pergamen mozgását idézik elő. Nedvesebb légkörben tartva a pergamen megnyúlik, szárazabb környezetben összehúzódik és hullámosodik. Ezek a mozgások a kötésborító deformációját, szakadásait okozhatják, ugyanakkor a festékek és aranyozások repedéseit, leválását is előidézhetik. A színezékek fényérzékenysége miatt a megvilágítás mértéke maximum 60 lux lehet, illetve kiállítás időtartama alatt a tárlók üvegét fényvédő fóliával kell borítani. 11 RK93. Szent Biblia. Ultrajectum 1765. 12 RK98. A Mi Urunk Jésus Kristusnak új Testamentoma. Lauban, 1754.