Krankovics Ilona szerk.: Debreceni festett pergamenkötések (Debrecen, 2002)
Rozsondai Marianne: A festett pergamenkötések helye az európai kötéstörténetben
kötötte be. Tudjuk, hogy ugyanez volt egyik fiának is a keresztneve, aki apja mellett tanonckodott, s az ifjabb Michael Gottlieb Schrabs éppen 1790. február 14-én szabadult fel. A kötés felépítése és színezése teljesen megfelel a debrecenieknek, s azokkal bélyegzőazonosságok fennállnak. A kötésén látható mindhárom csavart barokk inda azonos a Debrecenben kötött könyveken láthatókkal: a külső keret mentén sorakozók pl. az 1735-ös könyvkötőcéh beállási jogkönyvének csavart indáival; a csúcsíves téglalapok rózsafejes csavart indái egyeznek a Déri Múzeum 1747-ben megjelent utrechti magyar Bibliája (0.917) kötésén lévőkkel, s az Akadémia Könyvtára 1759-ben Debrecenben nyomtatott Énekeskönyvén (543.060) is előfordulnak; a rövidebb oldalak közepén lévő háromkaréjos mező csavart indái Thuri András 1760-ban készült remekének csavart indáival azonosak. - Mikor és hol csinálta hát Michael Gottlieb Schrabs a soproni céh kötését? Az idősebb Michael Gottlieb Schrabs 1747-ben ugyanis vándorlegényként tanult Debrecenben, a pergamenkötés készítését ott sajátíthatta el. A könyv 150 lapból áll, ebből 32 számozott, és csak ezeket írták tele 1788. július 1-től 1872. április 7-ig. Vagyis üres lapokból álló könyv volt. Vajon Schrabs még Debrecenben kötötte, s vitte magával 1747-ben Sopronba haza? De akkor hogy higyjünk a kötet feliratán a dátumnak? Ha a fiúról van szó, ő az apjától tanulta? Ez a példa is azt mutatja, hogy nagyon sok a kutatnivaló a festett pergamenkötések területén. A díszítőmotívumok azt sugallják, hogy ezt a kötést az idősebb Schrabs csinálta még 1747-ben Debrecenben. Bélyegzőegyezések kapcsolják a Guba csapó céh privilégiumának kötését 23 az előzőekben tárgyalt kötésekhez, amelyet Telegdi Gábor könyvkötőmester csinált 1792-ben. (10. kép) Neve az előtábla belső pergamenborításos szélébe van aranyozva. Az előtáblán belüli nagy, szív alakú ex libris szövegét közli Romhányi. Azt tudjuk meg ebből, hogy 1792-ben és 1793-ban ki volt a főbíró, s kik voltak a céhben a tisztségviselők. Dio Cassius híres történeti művének két kötetét két debreceni könyvkötő készítette el remekbe ugyanazon évben, 1798-ban: Gönyűi Poóts György 24 (11. kép) és Tabajdi Szer István. 25 Tabajdi Szer István kötésén a csavart indák azonosak a Könyves Tóth Mihály 1770-ben készült remekmunkáján láthatókkal, és majd az 1824-ben Báthori János kötötte remekmunka 26 23 Déri Múzeum: Ltsz. 94/1921/9-a = Romhányi 297-298. p. 891. tétel. 24 Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára: K 27/1 = Romhányi 300. p. 898. tétel, DIO CASSIUS: Históriáé Romanae vol. I. Hamburg 1750. - Bejegyzés: Nobilis ac Generosus Dominus Georgius Poots Gonyűi Libera Regiaque Civitate Debrecen oriundus, quum in Societatem Bibliopegorum hie recipi vellet, hoc primus Cassii Dionis volumen ut artis suae specimen in eo ederet e publica Collegii Bibliotheca extulit, et splendida hac veste ornatum die 16a Julii 1798 restituit. - Bibliothecario Ordinario Francisco Tóth mpr. 25 Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára: K 27/2 = Romhányi 300. p. 899. tétel, DIO CASSIUS: Históriáé Romanae vol. II. Hamburg 1752. - Bejegyzés: Nobilis ac Generosus Dominus Stephanus Szer Tabajdiensis ex Hottu Albensi, quum hie Debrecini in Contubernium Bibliopegorum recipi vellet, artis suae specimen editurus hoc Cassii Dionis volumen II-dum hac splendida veste induit. Signavit Debrecini die 9 a Decembris 1798. Franciscus Tóth mpr Bibliothecarius Ordinarius 26 Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára: F 22 = Romhányi 325. p. 34. tétel, BEAUGENDRE, Antonius: Venerabiiis Hildeberti... cpiscopi... opera. Accesserunt Marbodi... opuscula. Labore et studio —, Paris 1708. - Bejegyzés: Nobilis ac Generosus Dominus Johannes Báthori Debrecinensis, cum in Contubernium Bibliopegorum recipi vellet, artis suae specimen exhibiturus hoc V. Hildeberti opus splendida hac veste orna vit. Signavit die 3 Augusti 1824. Debrecen. - Josephue Vetsei mpr. Bibliothecarius Ordinarius. 27 SCHMIDT, Adolf: Bucheinbände aus dem XIV-XIX. Jahrhundert in der Landesbibliothek zu Darmstadt. Leipzig 1921, Hiersemann: Abb. 130. Az aranyozott német barokk kötésben: Vitae summorum dignitate et eruditione virorum... Cura Johannis Gerhardi Meuschenii. Coburg, 1735 4°- A szerző az egyik hesseni tartományi grófnak dedikálta könyvét.
