Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)

Az igazgatói székben

gyeitek fel rá, jelentőségét csak mostanában kezdi tudományunk értékelni. A harmincas évek elején fokozatosan fellendülő idegenforgalom egyik bázisa éppen a múzeum lett. Ecsedi annál szívesebben kapcsolódott be ebbe a munkába, mert a Hortobágyról volt szó, amelynek propagálását élete végéig szívügyének tartotta. Ezért vette szívesen Vásáry István polgármester felhívását, a hortobágyi idegenforgalom fellendítését célzó javaslat elkészítésére. A javaslatban részletesen kitért a vendéglátás kérdéseire, a csárda környékének rendbehozatalára, a vendégszobák stílusos bebútorozására. Javasolta a mátai telepen a fürdő rendbehozását, az artézi kút gázának felhasználását. Javaslatot tett a fásításra, a pusztai ekhós szekereken teendő kirándulások megszervezésére.

151 Javaslatainak nagy része csak három év múlva valósult meg, mikor a csárda bérletét barátja, Németh Nándor vendéglős kapta meg. Ekkor került sor a régen istápolt terve kivitelére, a csárda három szobájában berendezett Hortobágyi Múzeum felállítására. A múzeum egyik szobájában diorámaszerű kiképzésben a puszta jellegzetes madár- és emlősvilágát mutatta be. Eredetileg üveg alatt préselt növények képviselték a száraz szik, a nedves szik és a vizek növényvilágát, de ezeket már egy év múlva élethűen festett növényképekkel kellett felváltani. A múzeum másik szobája a puszta kialakulásának történetét illusztrálta, régészeti leletekkel és térképekkel. A harmadik szobában voltak kiállítva a pásztorélet jellegzetes tárgyai. A múzeum gyarapítása élete végéig szívügye maradt.

152 A múzeum illusztris vendégeit maga kalauzolta a múzeumban és igen gyakran a Hortobágyon is. A múzeum létesítését az tette lehetővé, hogy 1934 tavaszán hosszas vajúdás után létrejött az idegenforgalom hivatalos szerveként, a közgyűlés idegenforgalmi bizottsága, amely a ven151. DMNA. 49'6. sz. DM ir. 160/1934. Dmsz. 152. DM évk. 1934. Db, 1935. 14—17. DM ir. 551/1935. Dmsz.