Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)

Az igazgatói állás betöltése

goztatott, így a főispán őt egyhangúlag életfogytiglan megválasztott igazgatónak jelentette ki.

138 Ecsedi István a hivatali esküt a közgyűlés színe előtt letette.

130 Ecsedi személyén túl, a választás egyben a mindig lappangó lokálpatriotizmus győzelme is volt. Ezt a múzeumi bizottság ülésén a város kultúrtanácsnoka, dr. Csűrös Ferenc ki is fejezte: „A múltban a város vezető emberei a város szülöttei és az ősi kollégium neveltjei közül kerültek ki. E tény lebegett ^aros közönsége előtt, mikor az új igazgatót — aki itt nőtt fel, itt nevelkedett — és a kollégiumi tanársága idején itt szívta magába az ősök szellemét — e vezető állásra érdemesítette".

1

"

0 A fővárosi körökben már nem volt osztatlan az örvendezés. Bár számosan keresték fel szerencsekívánataikkal, dr. Fehér Géza barátja, akit a régészek szűkebb szakmai köre nem fogadott be, helyén látta figyelmeztetni: „Vigyázz, mert a tudós körökben nincsen barátod."

1/11 A következő évek sokágú, hivatali, tudományos és népszerűsítő erőfeszítéseiben ez a sarkaló figyelmeztetés nagy szerepet játszott. Fentebb már idéztük Nádai Pál gunyoros megjegyzését a hálaérzet hiányáról és a sok érdemet szerzett gyűjtő és ajándékozó iránt tanúsított hálátlanságról. Való és igaz, hogy a múzeumi bizottság által állandóan szorgalmazott megnyilatkozás elmaradt. Az igazgatóválasztó közgyűlésen szóba sem került, majd csak az 1930-ban megtartott megnyitó ünnepség utóviharaként merült fel ismét a neve és emlegették fel, hogy az igazgatói állás őt illette volna. A vihar ezzel elült, Löfkovits Artúr Debrecenből Budapestre költözött és 1935-ben meghalt.

1

" 138. DM ir. 151, 155/1929. vmsz. 139. HBMLT. 505/a, 418, 478/1929. bkgy. sz. DM Ír. 170. 200/1929. Dmsz. 140. DM ir. 184/1929. Dmsz. 141. DMNA. V. 85/1. 89/4. 89/61. 142. DU. 1930. (XXXIV. 121.) 1930. jún. 1.; Sőregi János: Löfkovits Artúr (1863—1935.) Db, 1936 = Debreceni Múzeumbarátok kiadványa 2.