Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)

Az igazgatói állás betöltése

idő alatt, egészségét, fáradtságát nem kímélve hajszolt rajzolót, fényképészt, mesterembert, hogy a kitűzött határidőre minden készen legyen a megnyitásra. Az pedig vitán felül áll, hogy a két világháború között a hazai vidéki múzeumok közül egynek sem volt ilyen modern, ízléses és szemléltető kiállítása. A kiállítás megnyitása után az év folyamán bő félév alatt 70 000 látogatót vonzott, vasárnaponként néha időszakosan le kellett zárni az ajtókat, hogy a tolongást némileg mérsékeljék. Ecsedi az év végén nem kis megelégedéssel számolhatott be dr. Czakó Elemérnek a sikerről. Az gratulált neki és próbálta megnyugtatni, hogy Viski Károly zsörtölődését nem kell komolyan venni. Nem hallgatta el azonban a megnyitó ünnepségen tapasztalt visszásságok kedvezőtlen hatását sem : „Debrecen városa némileg mostohán bánt a publicitás előtt azokkal, akik a Déri múzeumban dolgoztak. Csűrös barátunk igazán nem remekelt beszámolójában, de talán utólag is lehetett volna köszönő levelet intézni Csányihoz, Bátkyhoz és Viskihez. Talán akkor az elkeseredett hangulat nem robbant volna ki ilyen formában. Bevallom őszintén, hogy budapesti körökben sokat tárgyalták a múzeum megnyitásának körülményeit".

11

'" AZ IGAZGATÓI ÁLLÁS BETÖLTÉSE (1928—1930) Amint láttuk az új intézmény, Déri Múzeum név alatt már 1928-ban megszületett és ugyanazon évben még a személyi keretét is megállapították. Az építkezés előrehaladása és ezzel párhuzamosan a belső berendezés befejezése is sürgetővé tette 130. DMNA. 86/9. 1930. dec. 29.; A kiállítás megrendezésének sajnálatos utórezgése volt az, hogy Csányi László a Gyűjteményegyetem Tanácsa által, részére megállapított tiszteletdíjjal elégedetlenkedve még 1931-ben is kérte a megszabott összeg korrigálását. Szemrehányása nagyrészt jogosulatlan volt, mert az összeg megállapításához sem a városnak, sem Ecsedi Istvánnak nem volt köze. DM ir. 185/1930, 157/1937. Dmsz.