Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)

A politika sodrásában

Háborúban kapott testi sérüléseinek nyomait élete végéig hordozta, a bal lábát észrevehetően húzta. De még nagyobb volt a lelki traumája, amit a háborús politika, amit a katonai és politikai összeomlás okozott számára. A POLITIKA SODRÁSÁBAN (1919—1927) A polgári forradalom második felében, 1919 januártól kezd­ve politikai érdeklődése váratlanul megélénkült, annyival is inkább, mivel az iskolai tanítás ezekben a hónapokban szü­netelt, és rövid időre — a városi közalkalmazottak szabadszer­vezete felmondása nyomán — a múzeumi kapcsolata is meg­szakadt. Lemondott a tb. múzeumi állásáról, bár Zoltai Lajos véleménye szerint ezt nem kellett volna tennie. 52 Bekapcsolódott a kis- és közbirtokos parasztság érdekei vé­delmére szerveződő debreceni és Hajdú megyei Földműves Népszövetség munkájába és 1919. január elsejével négy szer­kesztőtársával megindította a szervezet heti lapját, a Hajdú­földet. A hetilapnak csak 13 száma jelent meg, a proletárdik­tatúra a szervezkedésnek véget vetett. 53 A beköszöntő cikket Juhász Nagy Sándor, a Károlyi kor­mány volt igazságügyi államtitkára írta. Nagy vonásokban vá­zolta a szervezkedés célját, a birtokos parasztság érdekvédel­mét. Az első vidéki szervezkedő gyűlésen Ecsedi István volt az egyik szónok és kifejtette, hogy a háború alatt létrehozott ka­pitalista vállalatok a birtokos parasztság rovására mennyire visszaéltek hatalmi és monopol helyzetükkel. 52. DM. ir. 144, 151/1918. v. m. sz. 53. A szerkesztőség Mester u. 23. szám alatt Ecsedi I. lakásán volt. A szerkesztőségnek csak egy újságíró tagja volt, Reitz János, a többiek Ecsedi, Papp Sándor, dr. Rácz Mihály és Stolp Ödön tanárok és gazdasági egyesületi vezetők. Hajdúföld. (Hf) 1919. (I. 1.) jan. 1. sz. oÜ

Next

/
Oldalképek
Tartalom