Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)

A politika sodrásában

Háborúban kapott testi sérüléseinek nyomait élete végéig hordozta, a bal lábát észrevehetően húzta. De még nagyobb volt a lelki traumája, amit a háborús politika, amit a katonai és politikai összeomlás okozott számára. A POLITIKA SODRÁSÁBAN (1919—1927) A polgári forradalom második felében, 1919 januártól kezdve politikai érdeklődése váratlanul megélénkült, annyival is inkább, mivel az iskolai tanítás ezekben a hónapokban szünetelt, és rövid időre — a városi közalkalmazottak szabadszervezete felmondása nyomán — a múzeumi kapcsolata is megszakadt. Lemondott a tb. múzeumi állásáról, bár Zoltai Lajos véleménye szerint ezt nem kellett volna tennie.

52 Bekapcsolódott a kis- és közbirtokos parasztság érdekei védelmére szerveződő debreceni és Hajdú megyei Földműves Népszövetség munkájába és 1919. január elsejével négy szerkesztőtársával megindította a szervezet heti lapját, a Hajdúföldet. A hetilapnak csak 13 száma jelent meg, a proletárdiktatúra a szervezkedésnek véget vetett.

53 A beköszöntő cikket Juhász Nagy Sándor, a Károlyi kormány volt igazságügyi államtitkára írta. Nagy vonásokban vázolta a szervezkedés célját, a birtokos parasztság érdekvédelmét. Az első vidéki szervezkedő gyűlésen Ecsedi István volt az egyik szónok és kifejtette, hogy a háború alatt létrehozott kapitalista vállalatok a birtokos parasztság rovására mennyire visszaéltek hatalmi és monopol helyzetükkel. 52. DM. ir. 144, 151/1918. v. m. sz. 53. A szerkesztőség Mester u. 23. szám alatt Ecsedi I. lakásán volt. A szerkesztőségnek csak egy újságíró tagja volt, Reitz János, a többiek Ecsedi, Papp Sándor, dr. Rácz Mihály és Stolp Ödön tanárok és gazdasági egyesületi vezetők. Hajdúföld. (Hf) 1919. (I. 1.) jan. 1. sz. oÜ