Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)
A néprajz vonzásában
A NÉPRAJZ VONZÁSÁBAN (1911—1914) Mikor ébredt fel érdeklődése a néprajzi kutatás iránt, nem tudjuk, de azt igen, hogy a korabeli magyar ethnográfusokra — Herman Ottót is közéjük értve — Friedrich Ratzel német antropogeográfus ilyen irányú alapvető munkái nagy hatással voltak. Ecsedi is hivatkozott rá a székfoglaló előadásában, de arra nincs adatunk, hogy itthon Katona Lajos előadásait hallgatta volna. Ha hallgatta is, sem korai, sem későbbi munkáiban nincs nyoma annak, hogy a néprajznak Katona Lajos által művelt ága érdekelte volna. A folklór területére eső megnyilatkozásának gyökere is a korabeli emberföldrajzi munkákban keresendők. Arra sincsen bizonyíték — róla szóló vázlatos életrajzában Sőregi János állítja —, hogy szegedi tartózkodása alatt Tömörkény István működése nyomán fordult volna érdeklődése a néprajzi leírás felé. Ha már hatásról beszélünk, inkább állíthatjuk, hogy Herrmann Antal tanácsát fogadta meg. Herrmann Antal ajánlotta a jövendő ethnográfusoknak, ne tartsanak attól, hogy tudós voltuknak rovására megy, ha színesen és egyéni stílusban írnak. ,,Mert mi leginkább szeretjük a minél egyszerűbb, tömör, világos előadást szóvirágok és okoskodások nélkül". Főleg tartsa szem előtt az, aki nagyközönség számára ír ismeretterjesztő cikkeket. 27 Egész életében, minden tanulmányában az volt a vezérfonala, hogy közérthetően, egyszerűen és fordulatosán fejtse ki mondanivalóját. A 30-as években valósággal ontotta az élvezetes néprajzi leírásokat. Az bizonyos azonban, hogy sem középiskolás diák, sem egyetemi hallgató korában nem szakadt el a civis-paraszti életformától. Maga is megvallotta ezt a doktori értekezése előszavában, és nyomatékos érvként, mint alapvető kutatási módszert szegezte Herman Ottóval szemben. 27. Ethn. 1905. (XVI.) 116.
