Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)

Származása, iskolai évei

A múzeumi bizottság számára Zoltai Lajos készítette el a határozat fogalmazványát. Javaslata szerint a létesítendő állásra ,,igen melegen dr. Ecsedi István debreceni fit, a debreceni főiskola tanítóképezde jenek földrajz és történelem helyettes tanárát ajánlja megválasztani". Ecsedi István maga is örömmel vállalkozik e feladatra. Annál is inkább ő az alkalmas személy, mert tanári oklevele megszerzése után geológiai, művelődéstörténeti és földrajzi kutatásai köréből több kisebb tanulmánya is megjelent „és méltán magára vonta a szakkörök elismerő figyelmét".

0 A múzeumi bizottság javaslatát a városi tanács 1911. dec. 4.én elfogadta és Ecsedi Istvánt tb. múzeumőrnek megválasztotta. Megbízta a néprajzi tár kezelésével és részére évi 400 korona tiszteletdíjat állapított meg. Az új tb. múzeumőr 1912. január 12-től vette át hivatalát.

7 Ezzel a megbízással Ecsedi István élete végéig a városi múzeumhoz kötődött és 1929-ben ő lett az újjászervezett Déri Múzeum igazgatója, egészen 1936-ban bekövetkezett haláláig. SZÁRMAZÁSA, ISKOLAI ÉVEI (1885—1908) Nemcsak tanulmányai, nemcsak az addigi tudományos munkája, hanem családi körülményei és származása is egyenesen erre a hivatásra predestinálták. A múzeumot a század első évtizedében erős lokálpatrióta érzület hozta létre és ezt az érzületet a város tudományos életét irányító körök táplálni is igyekeztek. Ugyanakkor a civis társadalom alsóbb rétegeiből is feltörekvőben vannak olyan személyek, akik alkalmasaknak látszottak az erősödő lokálpatrióta várakozások betöltésére. A XIX. század folyamán fokozatosan elparasztosodott civis polgárság a XX. század első évtizedében még nem nagyon törte magát, hogy gyermekeit a szükséges ismeretek megszerzésén 6. Déri múzeumi iratok (DM ir.) 182/1911. 7. Városi múzeum jelentése (Vár. múz. jel.) az 1911. évről Db. 1912 :4.