Mező Szilveszter szerk.: Hátizsákkal és bakancsban a Föld körül. Balázs Dénes világjáró geográfus (Debrecen, 2007)

Kubassek János: Dr. Balázs Dénes Debrecentől Érdig – öt világrészen át

határozó időszakról: „Az unalmas, lélektelen hivatali munka mellett életemnek új értelme, új mozgatórugója támadt: a barlangkutatás, a földalatti világ titkainak feltárása. ". A Béke-barlang felfedezését követően Jakucs László és mun­katársai kimutatták, hogy a közelben még további ismeretlen barlangokat rejtő felszínalatti karsztos hidrográfiai-rendszer vár feltárásra Egerszög és Teresztenye községek határában. Több­szöri személyes konzultációt követően - Jakucs László ösztön­zésével - 1954 tavaszán Balázs Dénes húszfőnyi csapatot tobor­zott azzal a céllal, hogy nyári szabadságuk ideje alatt, minden ellenszolgáltatás nélkül, nehéz fizikai munkával próbálják meg a bejutást az ismeretlen földalatti világba. Először a Teresztenyei­forráshoz tartozó víznyelők törmelékanyagát próbálták meg eltávolítani. A Keserű-tó alján kibontott kutatóaknában 45 méterre sikerült lehatolniuk, amikor váratlan sziklaomlások minden addigi munkájukat tönkretették, s el kellett hagyniuk az életveszélyessé vált munkahelyszínt. Néhány hónappal később új kutatási területen, az Egerszög határában található Dász-töbör mélyén megbúvó, időszakosan működő víznyelőben folytatták a barlangfeltárási munkát. Az omladékos kőlabirintusban, a kutatók életét veszélyeztető koc­kázatok vállalásával, váratlan kőlavinák lezúdulása közepette si­került behatolniuk az Aggteleki-karsztvidék egyik legszebb föld­alatti járatrendszerébe, a Szabadság-barlangba. Magyarország harmadik leghosszabb cseppkőbarlangját csodálatos képződ­ményeivel, földalatti barlangi patakjával, jellegzetes heliktit, azaz fehér görbecseppkő alakzataival a Balázs Dénes vezette kutató­csoport tárta fel. A tudományos feldolgozást és a barlang térké­pezését ő irányította. Balázs Dénes és a munkálatokban részt vett társai: Hajgató János, Molnár József, Molnár Mihály és Stefanik György az ország egyik legjelentősebb természeti kin­csét ismertették meg a világgal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom