Mező Szilveszter szerk.: Hátizsákkal és bakancsban a Föld körül. Balázs Dénes világjáró geográfus (Debrecen, 2007)

Kubassek János: Dr. Balázs Dénes Debrecentől Érdig – öt világrészen át

Látogatóútlevél tulajdonosaként, mindössze ötdollárnyi költőpénzt engedélyezett kiváltani számára a Magyar Nemzeti Bank. Ez az összeg szolgált kiindulópontul egy Alaszkától Tűzföldig végrehajtott fantasztikus utazásnak! Többhónapos szervezőmunkával - szakmai intézmények és jószándékú magyar honfitársak segítségével - kiterjedt kapcsolatrendszer-hálózatot épített ki. Az 1969-70-ben végrehajtott 330 napos út során közel 113 ezer kilométert tett meg szárazföldi, vízi és légi járművekkel. 1310 kilométert gyalogolt! Keresztül-kasul bebarangolta Alaszkát, hosszabb időt töltött a Yukon menti indiánoknál, megismerte az athapaszk indiánok halászati módszereit, eljutott a Barrow-fok környéki eszkimókhoz, messze túl az Északi-sarkkörön. Beutazta az Amerikai Egyesült Államok nemzeti parkjait, karsztvidékeit, bár kutatási szempontból ezek a területek Földünk legalaposabban feldolgozott tájai közé tartoznak. Szakmailag Venezuela, Kolumbia és Ecuador karsztvidékei nyújtották a legtöbbet. Venezuelában, az ország északkeleti részében emelkedő Cumanái-hegység karsztjait járta be, majd a Cueva del Guácharo 10 kilométeres barlangrendszerét ismerte meg. A barlangi fal párkányain található madárfészkek adnak helyet a jércenagyságú, rozsdabarna színű zsírmadaraknak (Steatornis caripensis). E barlangrendszer patakjának hirtelen megáradása életveszélyes helyzetet idézett elő, s a barlang fogságába zárta Balázs Dénest és kutatótársait. A sebesen áradó patakban egy víz alá került szifonon átjutva tudtak csak megmenekülni a kétségbeejtő kelepcéből. Az út legérdekesebb hozadéka a Galápagos-szigeteken eltöltött hetek voltak. Az Ecuadorhoz tartozó, vulkanikus eredetű szigetvilágban a lávabarlangok tanulmányozása mellett Balázs Dénes ízelítőt kapott a varázslatos állatvilág sokféleségéből is. A Charles Darwin (1809-1882) által tanulmányozott Galápagos-szigetek az élettudományi gondolkodást teljesen átalakító elméletek egyik kiindulópontjává