Mező Szilveszter szerk.: Hátizsákkal és bakancsban a Föld körül. Balázs Dénes világjáró geográfus (Debrecen, 2007)

Kubassek János: Dr. Balázs Dénes Debrecentől Érdig – öt világrészen át

A Föld karsztjainak kutatója Ebben az időben már széles körben hatottak Jean Corbel francia földrajztudós nézetei, melyeket laboratóriumi vizsgálatokkal támasztottak alá. Corbel a karsztosodást pusztán oldási folyamatnak tekintette, s úgy vélte, ha megméri egy meghatározott mészköves területről érkező vízfolyásban oldott állapotban elszállított kalcium mennyiségét, akkor kiszámíthatja, hogy például egy év alatt mennyi mészkő oldódott és szállítódott el, azaz mennyivel csökkent a felszín magassága. Úgy vélte, ha ugyanezeket a vizsgálatokat összehasonlító módszerekkel végzi el egy trópusi és egy hideg égövi karsztterületen, s az eredményeket összeveti, egzakt módon megállapíthatja, hogy a hideg vagy a melegebb éghajlat kedvez-e jobban az erőteljesebb karsztosodásnak. Corbel számos karsztvidéket felkeresett, s kitartó munkával több ezer laboratóriumi analízist végzett karsztforrások, patakok és folyók vízmintáin. Eredményeit 1959-ben publikálta első ízben, s arra a meglepő következtetésre jutott, hogy szerinte a trópusi karsztosodás tízszer lassúbb folyamat, mint a hideg égövi karsztfejlődés. A corbeli nézetek tükrében döbbenetes különbségeket látunk, ha egymás mellé tett fényképeken szemléljük a dél-kínai szigethegyes karsztokat, impozáns torony- és kúpformáikkal, valamint a Bükk és az Aggtelekikarsztvidék töbrös fennsíkjairól készült felvételeket. Balázs Dénes a természetbúvárban felvetődő ezernyi kérdésre keresett választ, amikor megkezdte a Föld karsztvidékeinek előzetesen eltervezett tudományos kutatását. A földtani-kőzettani feltételek és az éghajlati sajátosságok tükrében, saját tereptapasztalatok alapján kívánta megismerni Földünk karsztvidékeit. A corbeli nézetek a világ karsztkutatói körében élénk és ellentmondásos visszhangot keltettek. Számos geomorfológus a