Mező Szilveszter szerk.: Hátizsákkal és bakancsban a Föld körül. Balázs Dénes világjáró geográfus (Debrecen, 2007)

Kubassek János: Dr. Balázs Dénes Debrecentől Érdig – öt világrészen át

követ fejtettek egy töbör oldalában. A barlangkutatók egy ismeretlen zsombolyra bukkantak, melyet Mészégető-zsomboly néven tart számon a szpeleológia. Az akkori viszonyok között nem kevés adminisztratív nehézséget kellett legyőzniük a kutatóknak, hogy 1958 áprilisában megkezdhessék a mintegy ötven méter mély aknabarlang kutatását. Ez a kutatóút tudományos szempontból is kimagasló eredményekkel járt, s hozzájárult a zsombolykeletkezés kérdésének tisztázásához. Balázs Dénes így összegezte a szakmai tanulságokat: „Végső tapasztalati következtetésünk: a Mészégető-zsomboly és minden valószínűséggel a többi alsóhegyi aknabarlang is, nem a Kessler-féle elmélet alapján fejlődött ki, hanem a szerkezeti törések találkozása mentén koncentrálódott vizek oldották ki. Más szavakkal: zsombolyunk nem alulról felfelé harapódzva, hanem felülről lefelé tágulva alakult ki. Megjegyzem: nem meggyőző a Kessler-féle elméletnek az a megállapítása sem, hogy a zsombolyok szája a töbrök oldalában van, hiszen a töbrök is gyorsan mélyülnek, s elképzelhető, hogy sok ezer évvel ezelőtt mélypontjuk a zsomboly nyílásának magasságában, sőt fölötte volt. Az természetesen nem tagadható, hogy az akna bővüléséhez az omlások is hozzájárultak, a talapzaton felhalmozódott törmelék azonban csak elenyésző része az üregtérfogatnak. ". Az Aggteleki-karsztvidék kutatásában Balázs Dénes kimagasló eredményeket ért el. „A Piticsi-barlangrendszer", „A Teresztenyei-barlangrendszer víznyelőinek és forrásainak összefüggéseire vonatkozó kísérletek", „A Szabadság-barlang", az „Adalékok a barlangi légáramlás tanulmányozásához (a Szabadság-barlangban végzett megfigyelések alapján)", valamint „A barlangi meander képződése (a Szabadság-barlang példája nyomán)" című tanulmányai jelentős ösztönzést adtak a szpeleológia elméleti és gyakorlati művelői számára. A földtudományok hivatásos képviselői elismeréssel olvasták ezeket az értekezéseket.