Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

A háború után (1945-1975)

guknak a%t a jogot, hogy a magyar közösséghez szóljanak, mert a haladó szellemű emberek között is van különbség. (...) Még azt is megmondtam, hogy mi írói egységet nem is tudunk elképzelni. Annak nincs is semmi értelme. "

X1 Veres Péter szerint Illyés finoman és lojálisán értésre adta, hogy a népi írók a polgársággal, mint halálos ellenséggel állnak szemben, és kérte a többieket, hogy ezt ne tekintsék antiszemitizmusnak... Lukács megállapította a vitazáró során: „ Veres Péter visszafelé lépett azáltal, hogy teljesen mellőzi a munkásirodalmat (...) Németh Lász/ó kérdésében kettős problémát lát. Mint tehetséges író jöjjön, hozza műveit, örömmelfogadjuk, de ha reakciós elméleteiveljelentkezik újra, úgy mi minden tőlünk telhető eszközzel meg fogjuk akadályozni, hogy ezek eltejedhessenek... "

]S Lukács írása viszonylag széles körben vált ismertté, így egyik gerjesztője lett a Németh Lászlóval szemben támasztott intézményes bizalmadanságnak. Másnap Bóka László államtitkár tartott előadást a vidéki írók helyzetéről, majd nemsokára közzétette debreceni jegyzeteit.

1 ; A tanácskozást hasznosnak vélte, de fanyalgott egy másik élménye kapcsán. Ugyanis megtekintette a Juhász Géza vezette Egyetemi Kör — A debreceni mítosz— A szellem, ami ideköt — c. előadásának főpróbáját, s elámult, hogy „beért Karácsony Sándor, Gulyás Pál, Németh Lász/ó, Juhász Géza vetése, lám milyen furcsán metsz/ egymást a belmisszjós mozgalmak utáni spirituálisabb kereszténység s a népi irodalom szelleme". Jó dolog történt? — teszi fel a kérdést, s nem tud rá válaszolni. Az ifjúság angyali hangon szól, ahelyett, hogy Petőfi és József Attila emberi hangján szólalna meg. „Ez/ tudomásul kell venni azoknak, akik új realizmust várnak irodalmunktól, s azoknak is, akik hallani sem akarnak az új realizmusról. Ez valóság s itt meg kell kezdődni a harcnak az új magyar közlélekért. " Az a Bóka László meditál így, aki diákként Karácsony Sándor hatása alatt állt. Mindezek ellenére Veres Péter beszámolója pártja vezetőségének valóságos győzelmi jelentés.

20 Elmondhatjuk, hogy a kommunisták valóban elveszítették a debreceni ideológiai csatát, legalább is döntő áttörést nem sikerült elérniük, (noha már a debreceni Irókongresszust sem sorolhatjuk a hatalommentes párbeszédek közé), de később megnyerték a háborút. Más kérdés, hogy milyen eszközökhöz folyamodtak. 17 Standeiszky Éva u. o. 18 A debreceni írókongresszus békekiáltvánnyal fordul a világ íróihoz. Lukács György kérése a népi írókhoz: teremtsenek soraik között rendet. Néplap, 1946. jún. 29. 2 19 Bóka László: Mythos Debrecenben. A Debreceni Egyetemi Kör előadásáról. Magyarok, 1946/8 437^139 20 Standeisky u. o. 63