Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

A debreceni katedra

minden írott szabály ellenére is követnünk kell, különösen nekünk, egyetemi tanároknak. Tisztelettel kérem a Tekintetes Bizottságot, hogy a kijelentésemben előadottakat megfontolva bölcs döntését meghozni kegyeskedjék. Debrecen, 1943. február 12. Mély tisztelettel. Pukánszky Béla ny. r. tanár. A döntés háttere A dékán jelentette, hogy Hankiss János államtitkári címmel felruházott egyete­mi tanár hivatali elfoglaltsága miatt nem jelenhet meg az ülésen, Pukánszky Bé­la pedig arról tett jelentést, hogy Karácsony Sándor betegsége miatt maradt tá­vol, azonban ő elő fogja terjeszteni Karácsony Sándor hozzá eljuttatott üzene­tét. Az elnöklő dékán Pukánszky előterjesztése után bemutatta Hankiss János 1943 áprilisában kelt (!?) iratát, amelyben megköszönte Pukánszky Béla óriási munkáját, a dolog meritumában teljesen egyetért vele, azaz Kerecsényi Dezsőt támogatja, de nem szeretné, ha a többi jelöltön sérelem esnék, hiszen Tóth Béla kivételével mindnyájan rászolgálnak a jelölésre. „Németh Eász/ó (pedig) nemcsak az új magyar irodalom egyik jelese, hanem szakszerű irodalomtörténeti és kritikai cikkei is vannak, s ezeket mérlegelnünk kellene." Javaslata: „Kerecsényi Dezső dr. I. helyen való je­lölése után a másik három jelölt a fennmaradt helyekre kapna jelölést. " Majd Pukánszky ismertette a bizottsággal Karácsony Sándornak Lükő Gábor útján hozzá szó­ban eljuttatott álláspontját: „Ennek lényege, hogy az 5 pályázó közül dr. Tóth Béla kivételével 4 pályázó je­löltessék. Hogy a jelölés aequo loco vagy pedig bizp­nyos rangsorban történik-e, azt Karácsony professzor úr a bizottság döntésére bízza. " A bizottság tudomásul vette Karácsony professzor üzenetét, de azzal a megjegyzéssel foglalta jegyzőkönyvbe, hogy nem áll módjában meggyőződést szerezni arról, a Pukánszky Béla professzor úrral közöltek eg­zakt pontossággal fedik-e Karácsony professzor úrnak a bizottsághoz küldött üzenetét? A bi­zottság végül hosszas és beható vita után, a Pukánszky Béla előadói javaslatát egyhangúlag elfogadta. Két tényezőre kell megkülönböztetett módon figyelnünk: a dátumra és a je­lentést készítő személyre. Ismeretes, hogy kari döntés e fogalmazvány után csaknem három hónappal később, 1943. május 5-én született, holott a kiküldött bizottság álláspontja már régebben kialakult. A három hónap különösen a kari ülések ütemezésének ismeretében sejtet habozást, valami vis maior-t. Nagy Ti­Kerecsényi Dezső 1940 körül

Next

/
Oldalképek
Tartalom