Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

A debreceni katedra

mindég! a dolog s e 'tüntetésen ' bizonyára a legszánalmasabb látványt nyújtotta: az erőmu­togat óét, aki mögött nincs erő." 8 Több hónapig nem moccant az ügy, nem született döntés, noha a bizottság ne­vében Pukánszky Béla 1943. februárra elkészült a pályázatok értékelésével. Végre 1943. május 3-án összeült az előkészítő bizottság, Szabó Dezső dékán, Fest Sán­dor, Pukánszky Béla és Bárczi Géza részvételével. Hankiss János, immár állam­titkári címmel felruházva, hivatali elfoglaltsága miatt nem jelent meg, Karácsony Sándor pedig betegsége miatt maradt távol. Hankiss írásban küldte meg állás­pontját, Karácsony Sándor viszont Lükő Gáborral szóban üzente meg javaslatát. Pukánszky betűrend szerint minden jelöltet részletesen, nagy empátiával mi­nősített, bizonyos alapkritériumokat érvényesítve. Elsőként Juhász Sándor Gé­záról állapította meg, hogy mint alkotó író fog az irodalom tanulmányozásához, nem kutató tudós, sőt írásaiban szembeállítja a tudományos „köztudatot" az íróival. Ráadásul szemlélete irányzatosan szubjektív: a népiség tölti be egész lel­két. Másodiknak Kerecsényi Dezsőt minősítette, javára írva, hogy az MTA le­velező tagja, Baumgarten-díjas, a Protestáns Szemle főszerkesztője. Elismerés­sel adózott gazdag irodalomtörténeti munkásságának, s pártadan, igazságkereső tudósnak jellemezte, kifogást jószerint nem támasztott. Negyediknek Tóth Béla pályázatát mérlegelte. Erdemeinek elismerése ellenére megállapította: „munkás­sága mennyiségét és minőségét tekintve a legszerényebb a pályázóké között", nincs kiforrott szemlélete, Németh László és Juhász Géza hatása alatt áll. A sort Vajthó László véleményezése zárta. Pukánszky, nem hallgatta el a debre­ceni Tisza István Tudományegyetem magántanárának erényeit, de hiányolta Vajthó egyéni látásmódját. Úgy vélte, munkáiban a középiskolai tanár szólal meg, aki a köztudatban élő megállapítások és ítéletek újrafogalmazására képes. A betűrend értelmében Németh László harmadik volt a sorban. A róla szóló tanulságos jellemzést részletesen közöljük: 3. Dr. Németh László (szül. 1901-ben Nagbányán), ev. ref. vallású, 1924-ben orvosi diplomát szerzett, 1926-ban egészségtan-tanári képesítést nyert, 1928 óta középfokú iskolák­ban állandóan tanít, (több tanulmányutat tett Német-, Olasz; és Franciaországban) székesfő­városi iskolaorvos, ismert író és kritikus. Németh László munkássága kétségkívül a leggazdagabb és legsokoldalúbb a pályázóké között. Alakilag felmerülhet az a kérdés, foglalkozhatunk-e érdemlegesen pályázati kérvé­nyével, minthog a pályázónak nincsen bölcsészettudományi tudori fokozata, noha Karunkon megüresedett állást óhajt elnyerni. A hivatalos hirdetmény azpnban nem kívánja meg a pá­lyázóktól a bölcsészfudorí fokozatot, s ig a kérvénnyel érdemben foglalkoznunk kell. De Németh László eddigi munkássága erkölcsileg is kötelez bennünket arra, hogy minden te­kintetben egyenrangú pályázónak tekintsük őt. Ezl a munkásságot legalább részben vala­8 Gulyás-Merva i. m. 388. sz. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom